Országos Dokumentum-ellátási Rendszer

Törvény és rendelet

Az 1997. évi CXL. törvény és az azt kiegészítő 73/2003. (V. 28.) Kormányrendelet lehetővé tette a nyilvános könyvtári ellátás érdekében egy országos dokumentumellátási rendszer kialakítását, amely többek között magában foglalja a könyvtárközi dokumentumellátást, a könyvtári dokumentumok lelőhely-nyilvántartását is. Az ODR keretében működő szolgáltató könyvtárak a nemzeti könyvtár, a nemzeti gyűjtőkörű könyvtár, az országos szakkönyvtárak, az állami egyetemi könyvtárak és a megyei könyvtárak.

Küldetése

Minimálisra csökkenteni az információban gazdagok és információban szegények közötti különbséget, megteremteni az információhoz és dokumentumhoz való hozzájutás azonos esélyét az ország bármely részén élő állampolgár számára, működésének célja pedig az, hogy a könyvtári információk és dokumentumok a korszerű eszközök használata révén bárki számára minél gyorsabban elérhetők legyenek.

Mi az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR)?

Az ODR a könyvtári ellátás központja, szíve, 1998-ban kezdte meg működését. Ez alkotja azt a belső, szétsugárzó kört, ahonnan a könyvtári ellátásban bárhol részt vevő, bármilyen fenntartású, nyilvános vagy nem nyilvános könyvtár használója is részesülhet a dokumentumszolgáltatásban.

Országos, tehát az ország egész területére, a különböző nagyságú településekre, megyeszékhelyekre és kistelepülésekre egyaránt kiterjed.

Dokumentum - ellátási, tehát nemcsak könyvet, hanem minden információhordozót magában foglaló ellátás, más szóval szolgáltatás. És ami a szolgáltatás egységét adja, a rendszer.

Rendszer, hiszen egy-egy könyvtár támogatásakor a minisztérium nem egy-egy könyvtárnak adja a dokumentumokat és technikai berendezéseket, hanem az adott könyvtár gyűjteménye és technikai potenciálja növelésével az egész rendszernek, amelynek feladata az ország ellátása.

Informatikai rendszer

Az informatikai rendszer egy felhőalapú szolgáltatás (SaaS), az elsődleges célja a könyvtárak könyvtárközi kölcsönzéseinek nyilvántartása. A könyvtárak munkatársai ebbe a portálba/központi rendszerbe jelentkeznek be, és itt végzik a nyilvántartást egy közös adatbázisban.

Története

2021 végén a korábbi rendszer megjelenésén kicsit változtatva az OSZK átvette a rendszer felügyeletét, az átalakításokat a Mongúz Kft. végezte.
2011-ben a MOKKA/ODR újraíratta az informatikai rendszert anélkül, hogy a működésen lényegesen változtattak volna. A rendszer fejlesztői az e-Corvina (adatbázis, backend), Mongúz frontend, webes felület.
2000-ben a DEENK fejlesztett egy informatikai rendszert az ODR számára.
1996-ban a DEENK fejlesztett egy közös katalogizálási rendszert, a VOCAL rendszert, a Voyager (később Corvina) rendszert használó könyvtárak számára. A rendszert hívhatjuk kooperatív közös katalogizálásnak is, mert a résztvevők a közös rekordot teljesen átírhatták, jogosultsági rendszer és felülírhatatlan részek nélkül.

Részei

Bibliográfiai adatbázis (ma ez a MOKKA, nincs külön adatbázis)
Példánytár
Könyvtárközi Kölcsönzések nyilvántartó rendszere
Könyvtárnyilvántartó adatbázis

Bibliográfiai adatbázis

A bibliográfiai rekordokat a résztvevő könyvtárak feltöltik a központi rendszerbe. A különböző könyvtári rendszerek másképpen működnek: Corvina 1,5 percenként felküldi az új rekordokat, minden bibliográfiai rekordmentés után. A Huntéka 15 percenként elküldi az új rekordokat, az Aleph esténként küldi a rekordokat. A rekordokat lehet HUNMARC vagy MARC21 formában feltölteni Latin1 vagy UTF8 kódolással. A többköteteseket lehet rekordkapcsolattal és egy rekordban rögzítve feltölteni. Részleteket lásd: MOKKA

Példánytár

A résztvevő könyvtárak feltölthetik a bibliográfiai rekordjaikhoz tartozó példányaik adatait. A könyvtárnyilvántartóban kitöltik a gyűjtemények szolgáltatásait, amit az oda tartozó példányok örökölnek, illetve lehetőség van minden példány esetében beállítani a szolgáltatásokat. A könyvtárak feltölthetik a példányok kölcsönzési állapotát is, ebben az esetben a rendszer már az első megjelenítéskor ki tudja írni, hogy az adott dokumentum elérhető-e. Illetve csökkenti a könyvtári szerverek terhelését, mert minden példány állapotát csak a kölcsönzések/visszavételek után küldi fel, és nem kérdezgeti a központi szerver minden találati lista esetén az állapotot. Nagyon kevés könyvtár használja ezt a lehetőséget. Ebben az adatbázisban tároljuk az NPA rekordokat is. Ezek a rekordok a központi NPA adatbázisból kerültek be.

Könyvtárközi Kölcsönzések nyilvántartó rendszere

A kérések ide kerülnek be, amit a kérő könyvtár könyvtárosa ellenőriz majd továbbít a kölcsönző könyvtárnak. A kölcsönző könyvtár azonnal látja a beérkezett kéréseket, amiket lekereshet a saját katalógusában, esetleg nyomtathat, kikéri a raktárból, elküldi a kérő könyvtárnak. A kérések állapotát a státuszuk jelzi az adatbázisban. Tehát nem egy workflow motor került beépítésre, hanem a kérések státuszait állítgatják a könyvtárosok. Az adatbázisban megadható, hogy melyik státusz után melyik következhet. A rendszerre hasonlít az OCLC által sokkal később fejlesztett WorldShare rendszer.

Könyvtárnyilvántartó adatbázis

A könyvtárak struktúráját követni nagyon nehéz, nagyon sok változás, összevonás-szétválás történik. A könyvtárakról a következő szinteket tartjuk nyilván:

Könyvtár szint - általános adatok
szolgáltatási pont - pl: tagkönyvtár, különgyűjtemény ... ezen a szinten történnek a szolgáltatások, innen lehet kérni a KKK szolgáltatást
gyűjtemény - valamilyen okból egységesen kezelt állományrész. A gyűjteményekre lehet megadni az onnan teljesített KKK szolgáltatások típusát

A rendszer tervezői és az eredeti rendszer fejlesztői

Koltay Klára - Projektvezetés, Könyvtárközi Kölcsönzés munkafolyamatainak tervezése, nemzetközi minták, MOKKA-kapcsolat
Dávid Boglárka - Könyvtárközi Kölcsönzés munkafolyamatainak tervezése
Balázs László Róbert - Informatikai rendszertervezés, MOKKA-kapcsolat, SaaS-tervezés, adatbázistervezés
Molnár Sándor Gábor - szoftverfejlesztés, adatbázistervezés

Források