Ugrás a tartalomhoz

Oroszország császára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orosz császár
Egész Oroszország császára és autokratája
Utolsó II. Miklós 1894. november 1. – 1917. március 15.
Utolsó
II. Miklós
1894. november 1. – 1917. március 15.
Adatok
Ország Orosz Birodalom
MegszólításŐ császári felsége
ElsőI. Péter
UtolsóII. Miklós
ÖrökösKoronaherceg
RezidenciaTéli Palota
Kreml
Peterhof Palota
Katalin-palota
KinevezőÖrökletes
Egyéb címeklengyel király
finn nagyherceg
Regnálás kezdete1721. november 2.
Regnálás vége1917. március 15.
ElődOrosz cár
UtódOroszország legfőbb kormányzója
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz császár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Egész Oroszország császára és autokratája [1] (oroszul: Император и Самодержец Всероссийский), vagy minden oroszok császára és egyeduralkodója, [2] az orosz uralkodó hivatalos címe volt 1721 és 1917 között.

A cím Oroszországnak az északi háborúban (1700-1721) aratott győzelme után keletkezett, és a cári cím utódjaként jelent meg az Európában elfogadott címrendszerben. A régi cár címet továbbra is népszerűen használták a császárokra (vagy császárnéra) egészen a monarchia 1917-es felszámolásáig.

A cím

[szerkesztés]

A császár teljes címe a 20. században (alaptörvények 37. cikkelye alapján) a következő volt:

„Isten kegyelméből Oroszország császára és autokratája, Moszkva, Kijev, Vlagyimir, Novgorod cárja; kazanyi cár, asztraháni cár, lengyel cár, szibériai cár, Chersonese Taurian cár, grúz cár; Pszkov ura és Szmolenszk nagyhercege, Litvánia, Volhínia, Podolia, Finnország és Észtország hercege, Livland, Kúrföld, Semigalia, Samogitia, Belosztok, Karélia, Tver, Jugra, Perm, Vjatka, Bolgár és mások hercege; Nyizsnyij Novgorod, Csernigov, Rjazan, Polotsk, Rosztov, Jaroszlavl, Beloozero, Udoria, Obdoria, Kondia, Vitebsk, Msztyiszlav és az összes északi ország ura és nagyhercege Mester és Ibéria ura, Kartli és Kabardia földek és örmény tartományok; a cserkesz és hegyvidéki hercegek és mások örökös uralkodója; Turkesztán ura; Norvégia örököse; Schleswig - Holstein, Stormarn, Dithmarschen és Oldenburg hercege.”

Cári autokrácia

[szerkesztés]

Maga a cár, a szuverén hatalom megtestesítője állt a cári autokrácia középpontjában, teljhatalommal az állam és annak népe felett.[3] Az autokrata a hatalmat olyan személyekre és intézményekre ruházhatta át, akik az ő parancsára, és törvényei keretein belül jártak el Oroszország közjava érdekében. [3][4]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A cím története

[szerkesztés]
A császári ereklyék

I. Péter ráébredt arra, hogy meg kell őrizni Oroszország pozícióját az európai államrendszeren belül, ideértve annak fontosságát, hogy a német-római császár elismerje a cári és a császári címek egyenlőségét. [5] A poltavai csatában aratott győzelmét követően I. Péter a bécsi udvar elé vetette a császári cím kérdését. [5] 1717-ben I. Péter megvédte az imperator cím használatához való jogát, I. Miksa III. Vaszilijhoz írt levelével támasztotta alá állítását. [6]

Az egész Oroszország császára címet Nagy Péter vezette be. Az északi háborúban aratott győzelme és a nystadi békeszerződés 1721. szeptemberi aláírása után a szenátus és a zsinat úgy döntött, hogy Pétert egész Oroszország császára címmel ruházza fel.

„Október 20-án, a Szenátus és a Szent Szinódus tanácskozása után elfogadta azt a szándékot, hogy őfelsége méltó köszönetét fejezze ki nagy kegyelméért és paternalizmusáért, valamint az állam jólétéért tett erőfeszítéséért. uralkodásának egész dicsőséges idejében és különösen az elmúlt svéd háborúban, amely méltó volt a megnyilvánulásra, és az összorosz állam olyan erős és jó szerencsében volt, és népe olyan hírnévnek volt kitéve az egész világon egyedülálló uralkodói vezetésével, mint mindenkitől, aki ismert, az egész orosz nép nevében kérje, hogy mások példáját követve fogadja el tőlük a címet: a haza atyja, egész Oroszország császára, Nagy Péter…”

– Az Orosz Birodalom törvényei nagy vonalakban. Vol.VI. No.3840

1721. november 2-án I. Péter elfogadta a címet. A Holland Köztársaság és a Porosz Királyság azonnal elismerte az új orosz uralkodói címet, majd a Svéd Királyság 1723-ban, az Oszmán Birodalom 1739-ben, az Egyesült Királyság és a Habsburg Birodalom 1742-ben, [a] a Német-római Birodalom, a Francia és a Spanyol Királyság 1745-ben, végül a Lengyel–Litván Nemzetközösség 1764-ben. Ettől kezdve hivatalosan az orosz államot Orosz Birodalomnak nevezték.

Koronázási szertartás

[szerkesztés]

Az Orosz Birodalomban a koronázások rendkívül részletes vallási szertartást foglaltak magukban, amelyen a császárt megkoronázták és ereklyékkel ruházták fel, majd felkenték krizmával, és az egyház formálisan megáldotta, hogy megkezdhesse uralkodását. [7]

Akkor is, amikor a hivatalos főváros Szentpétervár volt (1713–1728, 1732–1917), a koronázásokat mindig Moszkvában tartották, a Kremlben lévő Uszpenszkij-székesegyházban . Az utolsó koronázási szertartást Oroszországban 1896. május 26-án tartották II. Miklós és felesége, Alekszandra Fedorovna számára, akik Oroszország utolsó császára és császárnéja voltak. Az orosz birodalmi dísztárgyak túlélték az orosz forradalmat és a szovjet időszakot is, jelenleg a Kreml fegyvertárában található Gyémánt Alapban vannak kiállítva.

A császárok listája

[szerkesztés]
Portré Név
(élettartam) 		Uralkodás kezdete Uralkodás vége Uralkodási idő

Ő császári felsége
I. (Nagy) Péter
(1672–1725)
1682. május 7. 1725. február 8. 42 év, 9 hónap, 1 nap

Ő császári felsége
I. Katalin
(1684–1727)
1725. február 8. 1727. május 17. 2 év, 3 hónap, 9 nap

Ő császári felsége
II. Péter
(1715–1730)
1727. május 17. 1730. január 30. 2 év, 8 hónap, 13 nap

Ő császári felsége
Anna
(1693–1740)
1730. február 15. 1740. október 28. 10 év, 8 hónap, 28 nap

Ő császári felsége
VI. Iván
(1740–1764)
1740. október 28. 1741. december 6. 1 év, 1 hónap, 8 nap

Ő császári felsége
Erzsébet
(1709–1762)
1741. december 6. 1762. január 5. 20 év, 30 nap

Ő császári felsége
III. Péter
(1728–1762)
1762. január 9. 1762. július 9. 6 hónap, 14 nap

Ő császári felsége
II. (Nagy) Katalin
(1729–1796)
1762. július 9. 1796. november 17. 34 év, 4 hónap, 8 nap

Ő császári felsége
I. Pál
(1754–1801)
1796. november 17. 1801. március 23. 4 év, 4 hónap, 7 nap

Ő császári felsége
I. Sándor
(1777–1825)
1801. március 23. 1825. december 1. 24 év, 8 hónap, 8 nap

Ő császári felsége
I. Miklós
(1796–1855)
1825. december 1. 1855. március 2. 29 év, 3 hónap, 1 nap

Ő császári felsége
II. Sándor
(1818–1881)
1855. március 2. 1881. március 13. 26 év, 10 hónap, 1 nap

Ő császári felsége
III. Sándor
(1845–1894)
1881. március 13. 1894. november 1. 13 év, 7 hónap, 19 nap

Ő császári felsége
II. (Szent) Miklós
(1868–1918)
1894. november 1. 1917. március 15. 22 év, 4 hónap, 14 nap

II. Miklós lemondott a trónról testvére, Alekszandrovics Mihály nagyherceg javára, de másnap, mindössze 18 órás névleges uralkodás után „II. Mihály császár” lemondott, véget vetve a dinasztikus uralomnak Oroszországban.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kapcsolódó oldalak

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor of Russia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ferro, Marc. Nicholas II: Last of the Tsars (angol nyelven). Oxford University Press, 36. o. (1995. december 7.). ISBN 978-0-19-509382-7 
  2. ↑ Stone, Bailey. The Anatomy of Revolution Revisited: A Comparative Analysis of England, France, and Russia (angol nyelven). Cambridge University Press, 65. o. (2014. december 7.). ISBN 978-1-107-04572-9 
  3. ↑ a b Stephen J. Lee Russia and the USSR, 1855–1991: Autocracy and Dictatorship, Routledge, 2006. ISBN 0-415-33577-9, Google Print, p.1-3
  4. ↑ Robert D. Crews, For Prophet and Tsar: Islam and Empire in Russia and Central Asia, Harvard University Press, 2006, ISBN 0-674-02164-9, Google Print, p.77
  5. ↑ a b c Madariaga, Isabel de. Politics and culture in eighteenth-century Russia: collected essays. Abingdon, Oxon: Routledge, 25–32. o. (2014. december 7.). ISBN 9781317881902 
  6. ↑ Massie, Robert K.. Peter the Great: His Life and World (angol nyelven). Wings Books (1991. december 7.). ISBN 978-0-517-06483-2 
  7. ↑ Muscovy, Sections "The Evolution of the Russian Aristocracy" and "Ivan IV". For crownings of earlier rulers of Muscovy, see Alfred Rambaugh Rambaud on the Rise of the Grand Princes of Moscow Archiválva 2012. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben..

Források

[szerkesztés]


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „lower-alpha” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="lower-alpha"/>

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszország_császára”