Orosz Ferenc (biokémikus)
Orosz Ferenc | |
Született | 1958. január 1. (66 éves) Hatvan |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | két gyermek |
Foglalkozása | biokémikus |
Tisztsége | tanácsadó |
Iskolái |
|
Kitüntetései | a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2012) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Orosz Ferenc (Hatvan, 1958. január 1. –) biokémikus, az MTA doktora; civilszervezeti vezető.[1]
Tanulmányai
[szerkesztés]Orosz Ferenc a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett 1976-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán 1982-ben diplomázott vegyészként, gyógyszerkutatói szakágazaton. 1988-tól egy éven át a római La Sapienza Egyetem ösztöndíjasa volt.[2] 1990-ben avatták egyetemi doktorrá az ELTE-n, summa cum laude.
Életpályája
[szerkesztés]Orosz Ferenc munkáját 1990 óta – külföldi tanulmányútjai kivételével – megszakítás nélkül az MTA SzBK Enzimológiai Intézetében[3] (később Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet)[4] végzi, jelenleg tudományos tanácsadó. 2010-től 2020-ig az intézet igazgatóhelyettese volt. Vendégkutató, illetve vendégprofesszor volt az alábbi egyetemeken:[2] University of California, Riverside (1992); University of Texas, Galveston[5] (1993); Universidad Autónoma, Madrid[6] (1997); Universitat de Barcelona (1999). 1989-ben a biológiai tudomány kandidátusa, 2004-ben az MTA doktora lett. Korábban az MTA Biokémiai és Molekuláris Biológiai, majd a Molekuláris Biológiai, Sejtbiológiai és Genetikai, jelenleg a Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Tudományos Bizottság tagja.[7]
Munkássága
[szerkesztés]Kutatási területek
[szerkesztés]Orosz kutatási területei:[7] A citoszkeleton finomszerkezete és dinamikája; antimitotikus és kalmodulinantagonista vegyületek hatásának molekuláris alapjai; neurodegeneratív betegségek; a TPPP fehérjecsalád; TPPP-szerű fehérjék filogenetikai vizsgálata; triózfoszfátizomeráz deficiencia;[8] az ötvenes és hatvanas évek magyar tudománytörténete.
Főbb publikációk
[szerkesztés]Öt szabadalma mellett, Orosz 100-nál is több nemzetközi publikációt készített, melyek közül az alábbiak emelkednek ki:[9]
- Dissimilar mechanisms of action of anticalmodulin drugs: quantitative analysis (MOLECULAR PHARMACOLOGY), 1990 (társszerző)
- New semisynthetic vinca alkaloids: chemical, biochemical and cellular studies (BRITISH JOURNAL OF CANCER), 1999 (társszerző)
- Enhanced association of mutant triosephosphate isomerase to red cell membranes and to brain microtubules (PROCEEDINGS OF THE NATIONAL ACADEMY OF SCIENCES OF THE UNITED STATES OF AMERICA), 2000 (társszerző)
- Distinct behavior of mutant triosephosphate isomerase in hemolysate and in isolated form: Molecular basis of enzyme deficiency (BLOOD), 2001 (társszerző)
- Protein Folding and Misfolding: Neurodegenerative Diseases, 2009, Springer (Ovádi Judittal)[10]
- Apicortin, a unique protein, with a putative cytoskeletal role, shared only by apicomplexan parasites and the placozoan Trichoplax adhaerens. (INFECTION GENETICS AND EVOLUTION), 2009
- Two recently sequenced vertebrate genomes are contaminated with apicomplexan species of the Sarcocystidae family (INTERNATIONAL JOURNAL FOR PARASITOLOGY), 2015
- Apa és fia: a szabadkőműves fürdőorvos és a Sztálin-díjas biokémikus. Szörényi Tivadar és Szörényi Imre pályája (COMMUNICATIONES DE HISTORIA ARTIS MEDICINAE), 2020
Társadalmi, civilszervezeti munka
[szerkesztés]- A Dialógus Békecsoport tagja (1982–83)[11]
- A Honismereti és Társadalompolitikai Klubok Országos Tanácsának tagja (1985–88), az elnökség tagja (1988)[12]
- A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja (1988); valamint a felügyelőbizottság tagja (2024– ) [13]
- A Raoul Wallenberg Egyesület alapító tagja (1988), ügyvivője (1989–90; 1995-) elnöke (2000–2001; 2011–13)[14]
- A magyar Raoul Wallenberg Emlékbizottság tagja, megalakításának kezdeményezője (2012)[15]
- Task Force for International Cooperation on Holocaust Education, Remembrance, and Research magyar nemzeti delegációjának tagja (2006–2011)[16]
- Az Akadémia Dolgozók Fóruma Egyesület alapító tagja, elnöke (2019–2022); az elnökség tagja (2019– )[17]
Családja
[szerkesztés]Orosz családjának ismertebb tagjai Balásfalvi Orosz Ferenc pálos rendi szerzetes, egyházi író; valamint Balásfalvi Orosz József ügyvéd, publicista, lapszerkesztő, országgyűlési követ.
Orosz Ferenc református lelkészcsaládból származik.[18] 1991 óta nős, két fia van.
Családjával Dunakeszin élnek.[19]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Akadémiai Ifjúsági-díj (1987)[7][20]
- Qualitas Biologica Alapítvány-díj (1997)[7]
- A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2012)[21]
- Esélyegyenlőségért díj (2013)[22]
- Svéd Sarkcsillagrend Parancsnoki Fokozat (2014)[23]
- Karig Sára- díj[24]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Orosz Ferenc, dr. (magyar nyelven). Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
- ↑ a b Prof. Ferenc Orosz. World Science Forum. (Hozzáférés: 2021. február 22.)[halott link]
- ↑ OROSZ FERENC: AZ MTA SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONT ENZIMOLÓGIAI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE (2010) http://www.ttk.hu/wp-content/uploads/Enzimol%C3%B3giai-Int%C3%A9zet_t%C3%B6rt%C3%A9net.pdf
- ↑ nakos: Főoldal (hu-HU nyelven). TTK. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
- ↑ The University of Texas Medical Branch at Galveston | University of Texas System (angol nyelven). www.utsystem.edu, 2020. május 28. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
- ↑ Universidad Autónoma de Madrid. www.uam.es. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
- ↑ a b c d Köztestületi tagok (magyar nyelven). mta.hu. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
- ↑ Orphanet: Search a disease. www.orpha.net. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
- ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
- ↑ Protein folding and misfolding: neurodegenerative diseases. 2009. = Focus on Structural Biology, ISBN 978-1-4020-9433-0 Hozzáférés: 2021. február 22.
- ↑ blog.hu: Blog.hu - nyitó (magyar nyelven). blog.hu. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ Gondolatok a klubmozgalomról | Beszélő (magyar nyelven). beszelo.c3.hu. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ Retörki - Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum -. www.retorki.hu. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ www.wallenbergegyesulet.hu. www.wallenbergegyesulet.hu. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ Raoul Wallenberg | A Raoul Wallenberg Emlékbizottság tagjai. www.wallenberg.hu. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ (2021. február 11.) „International Holocaust Remembrance Alliance” (angol nyelven). Wikipedia.
- ↑ ADF Egyesület (magyar nyelven). Akadémiai Dolgozók Fóruma, 2019. október 18. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ Az építő lelkész Híradó, Pécel–Isaszeg–Gödöllô Kistérségi Kulturális és Közéleti Folyóirat (2011. október) http://www.egymast-segito.hu/uploaded/contents/cont355/attachments/ese_1317714230.pdf
- ↑ Ki kicsoda Dunakeszin 2001 http://www.dkvk.hu/feltoltkepek/Ki_kicsoda_Dunakeszin_-_alacsony_felbontasu_kepekkel.pdf
- ↑ Akadémiai Ifjúsági Díj (magyar nyelven). MTA.hu, 2016. február 1. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
- ↑ Állami kitüntetéseket adott át az MTA elnöke (magyar nyelven). old.mta.hu. [2020. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
- ↑ Szociális Munkáért-díj https://2010-2014.kormany.hu/download/4/44/11000/Szoci%C3%A1lis%20kit%C3%BCntetettek.pdf
- ↑ Orosz Ferenc humanitárius tevékenységét a svéd Királyi Sarkcsillagrend Parancsnoki Fokozatával díjazták BIOKÉMIA A Magyar Biokémiai Egyesület internetes folyóirata 2014. decemberhttp://www.mbkegy.hu/apps/mbkegy/resources/biokem/2014/2014_12.pdf
- ↑ Nemzeti Hírügynökség - A Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület közleménye. web.archive.org, 2024. szeptember 5. (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)
Források
[szerkesztés]- Az MTA köztestületének tagjai[1]
- Műszaki és természettudományi ki kicsoda (1995) p.
- Dunakeszi Ki Kicsoda?[2]
- World Science Forum[3]
- Magyar Tudományos Művek Tára[4]
- Biokémia – A Magyar Biokémiai Egyesület internetes folyóirata[5][6]
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z):0
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Orosz Ferenc, dr. (magyar nyelven). Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ Prof. Ferenc Orosz. World Science Forum. (Hozzáférés: 2021. február 23.)[halott link]
- ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
- ↑ Biokémia (2012) http://www.mbkegy.hu/apps/mbkegy/resources/biokem/2012/2012_06.pdf; pp. 4-8.
- ↑ Biokémia (2014) http://www.mbkegy.hu/apps/mbkegy/resources/biokem/2014/2014_12.pdf; pp. 30-31.