Ormos Ede
Ormos Ede | |
Született | Spitzer Adolf Ede 1873. június 11.[1] Hódmezővásárhely |
Elhunyt | 1944 (70-71 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Dávidovich Blanka Hevesi Józsa |
Foglalkozása | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ormos Ede eredeti neve Spitzer Adolf Ede[2][3] (Hódmezővásárhely, 1873. június 11.[4] – Németország, 1944) újságíró, történész, szociográfus, költő.
Életútja
[szerkesztés]Spitzer Ármin és Czukor Betti (Borbála) fiaként született zsidó származású családban. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, majd 1899-ben Makón nyitott ügyvédi irodát. Itt szerkesztette a Makó és Vidéke című lapot, amelybe főként szociálpolitikai cikkeket írt. 1904-ben a budapesti Népszava szerkesztőségébe lépett, s a lap parlamenti rovatát vezette. A Tanácsköztársaság idején röpiratokat jelentetett meg, ezért a bukás után menekülnie kellett a felelősségre vonás és a fehérterror elől. Bécsi emigrációja során jelent meg a Mi okozta Magyarország szétbomlását? (Bécs, 1921) című történelmi tanulmánya. 1921-ben Erdélybe költözött, a kolozsvári Keleti Újság olvasószerkesztője, cikkírója, fordítója volt 1923-ig. A lap több novelláját és versét közölte ebben az időszakban. Az 1919-ben megjelent kötete, A tanyától a városig (Budapest 1919) kilenc novellát tartalmaz. Walter Gyula így írt róla: „Nem sokhúrú, sokváltozatú, de a saját húrjait mélyen és tisztán megrezgető, azt erősen birtokoló művész ő, aki néhány vonással, pár mondattal, a dolgok és helyzetek kellő közepébe lépéssel kölcsönöz életet, mozgalmasságot, színt embereinek és szituációinak. Így láttat meg aztán mégis határozottabban osztálykülönbségeket, sors-differenciákat.” Ezért nevezte őt szociális tendenciájú írónak.
1925–27 között szerkesztette a kolozsvári Funcționarul Forestier-Fatisztviselő (később Faipari Szemle) című három-, majd kétnyelvű lapot és annak kiadványát, a Romániai Faalmanachot (1925). 1927-ben Budapestre költözött, szociográfiai tanulmányokat írt, Ady Endre életrajzával és ismeretlen Ady-dokumentumokkal foglalkozott, melyek a költő és felesége közös életének mozzanatait tárták fel.
1944-ben a németek elhurcolták és ismeretlen helyen megölték.
Egyéb művei
[szerkesztés]- A szocializmusról, különös tekintettel a hódmezővásárhelyi munkáskérdésre (Hódmezővásárhely 1896)
- A földosztás. 1919. évi 18. néptörvény a földművelő nép földhözjuttatásáról (Budapest 1919)
- A hódmezővásárhelyi munkás zendülés 1894. április 22. (Budapest 1919).
Műfordításai
[szerkesztés]- Menger Antal: Új erkölcstan. Fordította Ormos Ede. Előszóval ellátta Somló Bódog, Budapest, 1907. (Társadalomtudományi Könyvtár)
- Menger Antal: A jövő állama. Fordította Ormos Ede dr. Budapest, 1908. (Szociológiai Könyvtár)
Családja
[szerkesztés]Első felesége Dávidovich Blanka (1883–?) volt, akivel 1901. július 29-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot. 1908-ban elváltak.[5] Második házastársa Hevesi Józsa (1877–1958) tanítónő volt, Hoffmann Mór lánya, akivel 1911. október 29-én Budapesten, a Ferencvárosban esküdtek meg. 1913-ban elváltak.[6] 1915. december 24-én ismét nőül vette első feleségét, akitől 1928-ban elvált.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11371/11488.htm, Ormos Ede, 2017. október 9.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 47945/1889. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1889. év 9. oldal 4. sor
- ↑ HDKE - Holokauszt Emlékközpont. [2022. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 5.)
- ↑ Születési bejegyzése a hódmezővásárhelyi izraelita születési akv. 27/1873. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
- ↑ Első házasságkötése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 860/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
- ↑ Második házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 907/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
- ↑ Harmadik házasságkötése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 801/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 666. o. Online elérés
- Romániai magyar újságírók
- Magyar történészek
- Magyar szociográfusok
- Romániai magyar költők, írók
- Hódmezővásárhelyiek
- Makóiak
- Magyar jogászok
- Zsidó származású magyarok
- 1873-ban született személyek
- 1944-ben elhunyt személyek
- A holokauszt magyar áldozatai
- Családi nevüket magyarosított személyek
- Meggyilkolt újságírók
- Meggyilkolt költők, írók
- Magyar költők