Oregoni Állami Egyetem Mérnöki Főiskola
Oregoni Állami Egyetem Mérnöki Főiskola (Oregon State University College of Engineering) | |
Alapítva | 1889 |
Hely | Amerikai Egyesült Államok, Oregon |
Típus | oktatási intézmény |
Dékán | Scott Ashford[1] |
Tagság | Oregoni Állami Egyetem |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() |
Az Oregoni Állami Egyetem Mérnöki Főiskolája az Amerikai Egyesült Államok Oregon államának Corvallis városában működik. 2023-as hallgatói létszáma alapján az egyetem legnagyobb szervezeti egysége és az ország hetedik legnagyobb mérnöki iskolája.[2]
Megalapítása óta több mint harmincötezer diplomát bocsátottak ki.[3]
Története
[szerkesztés]Az egyetem első mérnökoktatója 1889-ben Grant Adelbert Covell lett, aki ugyanezen évben megalapította a Gépészmérnöki Tanszéket és közbenjárására felépült a mérnöki épület. Építőmérnöki diplomát már az 1870-es évektől is kibocsátottak, de akkor még nem a mérnöki iskola által. Az első képzések a villamos-, bánya- és építőmérnöki voltak. Az épület leégett, de 1920-ban Apperson néven újjáépítették. 1908-ban felvette az OSU Mérnöki Intézet nevet, első dékánja Covell volt.[4]
Az OSU lett az állam első minden jelentős mérnöki szakot indító intézménye, és 1914-ben a felsőoktatási bizottság hivatalosan is Oregon mérnökegyetemévé nyilvánította.[5] 1932-ban vegyészmérnöki, 1943-ban iparmérnöki, 1968-ban nukleáris, 1974-ben pedig számítástudományi képzés indult.
1955-ben Robert Oppenheimer két nukleáris fizikai előadást tartott;[6] ennek hatására a Washingtoni Egyetem vendégkurzusait visszamondta, mivel John Edgar Hoover szerint együttműködött a kommunistákkal.[7]
2008-ban az Apperson épületet felújították és Kearney-re nevezték át.[4]
Bővítés
[szerkesztés]A 2006-ban átadott Kelley Engineering Centerben a villamosmérnöki és számítástudományi, a 2008-ban kibővített Kearney épületben pedig az építő- és építészmérnöki képzések folynak. A kétszázmillió dollár értékű szuperszámítógépes központ megépítésére Huang Zsen-hszün és felesége, Lori ötvenmillió dollárt adományoztak.[8]
A 2023-ban átadott Johnson épületben a bio-, környezet- és vegyészmérnöki képzések folynak; névadói Peter Johnson és felesége, Rosalie, akik hétmilliót adományoztak.[9][10]
Szervezeti felépítés
[szerkesztés]- Gépész-, Ipar- és Gyártásmérnöki Intézet
- Építő- és Építészmérnöki Intézet
- Villamosmérnöki és Számítástudományi Intézet
- Vegyész-, Bio- és Környezetmérnöki Intézet
- Nukleáris Tudományok és Mérnöki Intézet
Kutatás
[szerkesztés]
2007-ben az intézmény kutatói alkották meg a világ első kis méretű moduláris reaktorát (SMR), amit a NuScale Power moduljának prototípusához és a VOYGR erőműveikben használtak fel. Az USA-ban a NuScale-é az egyetlen engedélyezett SMR.[11] A modulok különálló épületek ellátásához alkalmasak; teljesítményük 50 MW, a VOYGR erőművek hat SMR-ből (összesen 300 MW) állnak. A fejlesztő célja, hogy a nukleáris szabályozási bizottság engedélyezze a 12×77 megawattos összeállítást is (összesen 924 MW).[12]
Létszám és költségvetés
[szerkesztés]2022 őszén 9800 hallgatója és 122 oktatója volt, utóbbiak részidőben kutatási tevékenységet is végeznek.[3] A 2022–23-as pénzügyi évben költségvetése 128,2 millió dollár volt, melyből 64,6 támogatásokból, 19,4 pedig magánadományokból származott. Az évben az OSU bocsátotta ki a legtöbb számítástudományi diplomát.[3]
Nevezetes személyek
[szerkesztés]Hallgatók
[szerkesztés]- Ada-Rhodes Short, gépészmérnök, transzjogi aktivista[13]
- Bert Sperling, író, városkutató[14]
- Conde McCullough, hídmérnök[15]
- Dick Fosbury, a Fosbury-ugrás kitalálója, olimpikon atléta[16]
- Donald Pettit, űrhajós[17]
- Douglas Engelbart, a számítógépes egér feltalálója[18]
- Earl A. Thompson, építész[19]
- Frederick Steiwer, szenátor[20]
- Glenn Jackson, az Oregoni Közlekedési Bizottság elnöke[21]
- Glenn Odekirk, repülőmérnök[22]
- George Bruns, zeneszerző[23]
- Holly Cornell, a CH2M környezetmérnöki cég társalapítója[24]
- Huang Zsen-hszün, az Nvidia társalapítója[25]
- Hüsnü Özyeğin, a Finansbank alapítója, Törökország egyik legsikeresebb bankára[26]
- James Howland, a CH2M társalapítója[27]
- James K. Weatherford, ügyvéd[28]
- John A. Young, a Hewlett-Packard vezérigazgatója[23]
- Linus Pauling, vegyészmérnök és békeaktivista[29]
- Lee Arden Thomas, építész[30]
- Marion Eugene Carl, pilóta[23]
- Milton Harris, a Harris Research Laboratories (ma Gillette) alapítója[31]
- Paul Hugh Emmett, vegyészmérnök[32]
- Peter Gassner, a Veeva Systems társalapítója[33]
- Richard D. Braatz, irányítástechnikai kutató[34]
- Roger Nichols, Grammy-díjas hangmérnök[35]
- Stephen O. Rice, az információelmélet úttörője[36]
- Timothy S. Leatherman, a Leatherman szerszámmárka alapítója[37]
- Thomas Burke Hayes, a CH2M társalapítója[38]
- Thomas J. Autzen, villamosmérnök[39]
- William Oefelein, űrhajós[40]
- William Tebeau, a főiskola első afroamerikai férfi diplomása[41]
Oktató
[szerkesztés]- Octave Levenspiel, vegyészmérnök[42]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Leadership Directory (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 6.)
- ↑ College of Engineering Fact Sheet (angol nyelven). OSU, 2023. március 9. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ a b c Fact Sheet (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ a b History (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ James W. Groshong: The Making of a University, 1868–1968. (angolul) Corvallis: OSU. 1968. Hozzáférés: 2025. január 8.
- ↑ Condon lecture at Oregon State College (angol nyelven). ArchiveGrid. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ The constitution of matter (angol nyelven). Chicagói Egyetem. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Oliver Peckham: Oregon State University to Launch Nvidia-Powered Supercomputer Center (angol nyelven). HPCWire, 2022. október 22. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Keith Hautula: In Memoriam: Peter Johnson. (angolul) OSU Alumni Magazine, (2024) Hozzáférés: 2025. január 8.
- ↑ Johnson Hall (angol nyelven). SRG Partnership. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Oregon Company Tied to OSU Invents Small Nuclear Reactor (angol nyelven). ARC Foundation, 2021. február 9. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ NRC to Begin Reviewing Portions of NuScale’s Small Modular Reactor Standard Design Approval Application (angol nyelven). United States Nuclear Regulatory Commission, 2023. március 17. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Ada-Rhodes Short (angol nyelven). Selva Research. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Kevin Miller: College of Business Alumnus featured in The Oregon Stater (angol nyelven). OSU, 2011. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Conde McCullough: Engineering Hall of Fame – 1998 (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Kevin Miller: Dick Fosbury, OSU’s golden rebel (angol nyelven). OSU, 2023. március 14. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Donald Pettit (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Mark Floyd: 50 years ago, OSU grad introduced the computer mouse and the world hasn’t been the same since (angol nyelven). OSU, 2018. december 10. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ The Elmer A. Sperry Award for 1963 (angol nyelven). ASME. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ STEIWER, Frederick (angol nyelven). Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Barbara Mahoney: Glenn Jackson (1902–1980) (angol nyelven). The Oregon Encyclopedia. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Dave O’Malley: Sweet dreams and nightmares (angol nyelven). Vintage Wings of Canada. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ a b c George Edmonston Jr.: Famous Alumni (angol nyelven). OSU Alumni Association. [2007. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Holly Cornell: Engineering Hall of Fame – 1998 (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Brian Caulfield: AI Is Tech’s ’Greatest Contribution to Social Elevation,’ NVIDIA CEO Tells Oregon State Students (angol nyelven). Nvidia, 2024. április 15. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Steve Clark: Oregon State alum, noted philanthropist to give OSU commencement address (angol nyelven). OSU, 2017. május 12. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ James Howland: Engineering Hall of Fame – 1998 (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Mary Burck: James K. Weatherford Oral History Interview, July 6, 1991 (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Tom Hager: Linus Pauling (1901–1994) (angol nyelven). The Oregon Encyclopedia. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Cailan Menius-Rash: Interests of students new and old honored at the Memorial Union (angol nyelven). Beaver’s Digest, 2023. november 7. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Milton Harris Award in Basic Research (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Paul Emmett Papers, 1918–2001 (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Peter Gassner (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Richard Braatz Jr. : Council of Outstanding Early Career Engineers – 2000 (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Ben Sisaro: Roger Nichols, Artist Among Sound Engineers, Dies at 66 (angol nyelven). The New York Times, 2011. április 18. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Stephen Rice (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Timothy Leatherman : Academy of Distinguished Engineers – 1999 (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Thomas Hayes : Engineering Hall of Fame – 1998 (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Edwin Batistella: Thomas J. Autzen (1888–1958) (angol nyelven). The Oregon Encyclopedia. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ William Oefelein (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ Tebeau (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
- ↑ In Memoriam: Octave Levenspiel (1926–2017) (angol nyelven). OSU. (Hozzáférés: 2025. január 8.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Oregon State University College of Engineering című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (angolul)