Onyega (település)
Onyega (Онега) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Arhangelszki terület | ||
Járás | Onyegai | ||
Irányítószám | 164840 | ||
Körzethívószám | 81839 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 16 449 fő (2023) | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+03:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 63° 55′, k. h. 38° 05′63.916667°N 38.083333°EKoordináták: é. sz. 63° 55′, k. h. 38° 05′63.916667°N 38.083333°E | |||
Onyega weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Onyega témájú médiaállományokat. |
Onyega (oroszul: Онега) város Oroszország Arhangelszki területén, az Onyegai járás székhelye.
Lakossága: 21 359 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Fekvése
[szerkesztés]Az Arhangelszki terület nyugati részén, Arhangelszktől 263 km-re délnyugatra, az Onyega folyó jobb partján, a torkolat közelében fekszik. Vasútállomás, az Obozerszkij–Belomorszk vasútvonalból kiinduló szárnyvonal végállomása. A torkolat jobb parti részén épült tengeri kikötő főként teherforgalmat bonyolít le. Télen, november elejétől májusig zárva tart.
A bal parton is vannak kisebb városrészei (Ponyga, az azonos nevű mellékfolyó torkolatánál), ahová nyáron komppal, télen a befagyott folyón kijelölt átkelőhelyen lehet átjutni. Környékén, főként a folyó menti falvakban az északi faépítészet számos emléke maradt fenn.
Története
[szerkesztés]A novgorodiak 14. században alapított Uszty-Onyega nevű településének helyén jött létre. A 17. században az Onyegai-öböl Kij szigetén alapított Kresztnij-kolostor birtoka lett és 1764-ig az is maradt. 1780-ban városi rangot kapott, 1784-ben az Arhangelszki kormányzóságban ujezd székhelye lett. Tengeri kikötője II. Katalin orosz cárnő rendeletére nyílt meg 1781-ben. A 20. század elejéig az északnyugati régió legnagyobb kikötői közé tartozott. A városban sok évtizeden át hajóépítés is folyt, de az 1870-es évektől kezdve egyre csökkenő mértékben.
Az Obozerszkij–Belomorszk vasútvonal és az Onyegába leágazó 27 km-es szárnyvonal 1939-től kezdve épült (a szovjet-finn háború idején az építkezés szünetelt) és 1941 szeptemberében indult meg rajta a forgalom. Mint a kor sok más létesítményén, ezen a vonalon is zömmel a Gulag lágerhálózat rabjai dolgoztak.[2][3]
Gazdaság
[szerkesztés]Jelentős faátrakodó állomás, a fakereskedelem és faexport régi városa. Faipari központ, nagy fűrészipari és fafeldolgozó kombináttal. Hidrolízisüzemének építése 1939-ben kezdődött, majd a háború után folytatódott és 1954-ben fejeződött be. A környezetszennyező és egészségre is ártalmas termelést a 21. század elején végleg beszüntették.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 3.)
- ↑ Zseleznodorozsnaja linyija Belomorszk–Obozerszkaja[halott link]
- ↑ Szoroklag
- ↑ G. B. Gyerjagin, L. A. Harlin id. m. (archivált)
Források
[szerkesztés]- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Isztorija (orosz nyelven). Onegaland.ru
- G. B. Gyerjagin, L. A. Harlin: Sztaraja Onyega (orosz nyelven). [2013. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 27.) (archivált)