Online kérdőív
Az online kérdőív egy olyan kutatási módszer, írásbeli kikérdezés, amely a számítógép és az internet segítségével teszi lehetővé például ismeretek, attitűdök, vélemények, nézetek, motívumok, szokások, tapasztalatok vizsgálatát. A létrehozás és a kiértékelés is a számítógép segítségével történik.
Általános információk
[szerkesztés]Az internet-alapú online tesztelés esetében a felmért személyek elvileg bárhol lehetnek, a kérdések, tesztek, feladatok egy központi szerverről érkeznek, és a megoldások ugyanoda jutnak vissza. Fontos alapkövetelmény, hogy a felmért személyek (közel) azonos számítógépeket használjanak. A tesztek megoldása történhet erre a célra készített célszoftver (kliens program) vagy egy általános célú böngésző segítségével. Az online készített kérdőívek kritikus pontja a felhasználó és a szerver közötti adatforgalom sebessége, vagyis a másik alapkövetelmény a gyors internetkapcsolat.[1]
Funkciók
[szerkesztés]Különböző esetekben használhatjuk az online kérdőíveket. Van egyrészt egy diagnosztizáló funkciója, mely az előzetes helyzetfeltárásra, igények felmérésére vonatkozik. Felmérhetünk folyamat közbeni állapotot is, ebben az esetben a funkció a fejlesztés és formálás (ilyen például a személyiségteszt is). A harmadik fázisban, egy folyamat végén való értékelésre, visszajelzésre és összegzésre is használhatjuk, például egy elégedettségvizsgálat keretében.
Csoportosítások
[szerkesztés]Osztályozhatjuk őket egyrészt a jelentőségük szerint. Egy iskolai önértékelő lapnak például kicsi a jelentősége, de például egy záróvizsga már nagy jelentőséggel bír. Ezen kívül gyakoriság, vagy részletesség szerint is csoportba sorolhatjuk őket. Egy folyamat lezárásaként, összegző, szummatív célzatú kérdőívek alkalmakat tekintve ritkábban fordulnak elő, míg a segítő-formáló, diagnosztikus, értékelő célzattal készült kérdőíveket gyakrabban alkalmazzák, mert ezzel mérhető fel például az aktuálisan tanult tudáselemek elsajátítottsága, melynek értékelése folyamatosan támogatja az egyén fejlődését.
Előnyök
[szerkesztés]- Költséghatékonyság – a számtalan rendelkezésre álló, ingyenes és relatíve egyszerűen kezelhető online alkalmazások segítségével hozható létre sokféle típusban (kvíz, képességteszt, stb.)
- Könnyen elérhető, internet és megfelelő eszköz szükséges hozzá (ez utóbbi lehet pl. laptop, számítógép, okostelefon, táblagép).
- Egyszerre többen is tölthetik az űrlapokat.
- Csupán egy megosztó link segítségével bárhová eljuttathatjuk.
- Nagy mintaszám esetén könnyebbé válik az eredmények összegzése, elemzése, értékelése.
- A létrehozástól a terjesztésen át az elemzésig minden szegmensében gyorsabb a folyamat.
- Multimédiás elemek beültetése, használata is lehetővé válik.
- A kitöltő azonnal láthatja a teszten elért eredményét.[2][3]
Hátrányok
[szerkesztés]- Sok esetben nem reprezentatív (pl. a szociokulturális háttér és a számítógép-birtoklás összefüggései).
- Nehezebb kiszűrni az ún. „nemválaszokat” (komolytalanság, félreértés, őszinteség hiánya).
- Nehezebbé válik a kifejtős, hosszabb válaszok értékelése.
- A kitöltés feltételeinek, körülményeinek kezelése, kontrollálása is kevésbé lehetséges (pl. életkori sajátosságok, személyiségjogok).
- Számolni kell a technikai tényezőkkel, mint például az internetkapcsolat hiánya, vagy áramkimaradás.
- Egyes eszközökről, például okostelefonról nem mindegyik alkalmazással lehet szerkeszteni, kitölteni.[2][3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ R. Tóth Krisztina – Molnár Gyöngyvér – Thibaud Latour – Csapó Benő (2011): Az online tesztelés lehetőségei és a TAO platform alkalmazása. In: Új pedagógiai szemle 61. 1-5. sz. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00145/pdf/EPA00035_upsz_2011_01-05_008-022.pdf Utolsó megtekintés: 2016. 05. 11.
- ↑ a b McIntyre, K., Tomazic, T., Katz, B., Matsuo, Hi. (2004): The Online Survey: Its Contributions and Potential Problems. Saint Louis University, St. Louis. URL: http://www.amstat.org/sections/srms/Proceedings/y2004/files/Jsm2004-000440.pdf Utolsó megtekintés: 2016. 05. 11.
- ↑ a b Tóthné Parázsó Lenke (2013): Online értékelési módszerek I. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. URL: http://mek.oszk.hu/14600/14686/pdf/14686.pdf Utolsó megtekintés: 2016.05.11.