Ugrás a tartalomhoz

Oliver Riedel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oliver Riedel
Riedel koncert közben
Riedel koncert közben
Életrajzi adatok
BecenévOllie
ÁlnévOllie
Született1971április 11. (53 éves)
Schwerin, NDK
Pályafutás
MűfajokNeue Deutsche Härte
Aktív évek1990 – napjainkig
EgyüttesThe Inchtabokatables
Rammstein
Hangszerbasszusgitár
Tevékenység
KiadókMotor Music
Universal Music Group
IPI-névazonosító00253658647
A Wikimédia Commons tartalmaz Oliver Riedel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Oliver Riedel (Schwerin, 1971. április 11. –) az ipari metált játszó német együttes, a Rammstein basszusgitárosa.

Egykeként nőtt fel. Szüleivel jó volt a kapcsolata, erről egy interjúban így nyilatkozott: „Mivel nincs köztem és a szüleim között nagy korkülönbség, jól kijöttünk egymással. Ugyanazt a zenét hallgatták, amit én. Inkább barátok, mint család voltunk.”[1]

Az iskola elvégzése után vakolónak tanult. Fiatalkoráról keveset tudni, mivel az interjúk során keveset beszél, visszahúzódó és félénk. Emiatt ragadt rá „A titokzatos Német Ember” név is.

Koncerteken ritkán vokálozik, a show-elemekben ritkán szerepel.

Egy fia és egy lánya van, a gyerekek anyjától elvált. Jelenlegi családi állapota nem ismert. Szereti a fotózást és a sportokat, különösen a lovaglást, gördeszkázást és szörfözést. Az együttes tagjai közül ő ért a legjobban a számítógépekhez.

Zenei pályafutása

[szerkesztés]

1990-ben, 19 évesen Riedel a The Inchtabokatables nevű együttesben kezdett játszani, mint basszusgitáros.

1994-ben Till Lindemann-nal, Richard Z. Kruspe-pal és Christoph Schneiderrel megnyert egy fiatal együtteseknek hirdetett versenyt, ami lehetőséget nyújtott nekik, hogy kiadjanak egy 4 számból álló demo-CD-t. Paul Landers és Christian "Flake" Lorenz később csatlakozott hozzájuk, és megszületett a Rammstein együttes.

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Ő a zenekar legmagasabb tagja 2 méterével.
  • A Stripped című szám alatt egy gumicsónakon „úszik” a tömeg felett.
  • A Live aus Berlin DVD verzióján ezt nyilatkozta: „A fájdalom vagy szomorúság a legjobb kezdőpontja a művészi kifejezésnek.”

Források

[szerkesztés]