Olgyay Gábor
| Olgyay Gábor | |
 | |
| Született | 1966. május 4. (58 éves)[1] Sopron[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Nyíregyházi Egyetem |
| Zenei pályafutása | |
| Hangszer | gitár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Olgyay Gábor (Sopron, 1966. május 4. –) gitárművész és -tanár, zeneszerző, előadóművész.
Élete
[szerkesztés]Gyerekkorát a Győr melletti Bácsán töltötte. Tanulmányait a Révai Miklós Gimnáziumban, majd a Győri Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte, ahol Reményi Attilánál és Draskóczy Lászlónál tanult zeneszerzést. Diplomáját a Nyíregyházi Főiskolán szerezte, népzene szakon. Jelenleg Csemőben él.
Szerzői világa
[szerkesztés]Gyermekkora óta foglalkozik zeneszerzéssel, ez a tevékenység nála mindig együtt járt a hangszeres zenéléssel.[2]
Szerzői világa eklektikus, sokféle forrásból táplálkozó. Hatott rá a magyar népzene, a magyar egyházi zene, a különböző népek ütő-orientált zenéi, a jazz-rock (Gentle Giant), valamint az európai komolyzene nagyjai, barokk mesterei mellett a kortárs repetitív zene (különösen Steve Reich Tehillim című műve).
Formai tekintetben általában dalszerű kisformákban alkot, túlnyomóan kamarazenei hangszereléssel (Át a vizen, Altamira, Domb mögött), de szereti a ciklikus szerkesztést (Fényhajók, Lorca), valamint az oratorikus hangzást is (Missa Noe, Izzik a menny).
Művei hangzásának meghatározója a gitár, amit eredendően klasszikus zenei értelemben használ, gyakran rock- és jazz-ihletésű színekkel. Zenéjének különös jellegzetessége a poliritmika: a gyakran páratlan, illetve egy-egy darabon belül sűrűn váltakozó ütemmutató.
A zenét gyakran köti az irodalomhoz, régebbi műveiben Weöres Sándor sorai tűntek fel, később Kányádi Sándor, majd Federico García Lorca költészete. 2017-től foglalkozik drámaírással, költészettel, utóbbi munkáit ez a vonulat határozza meg.
Szerzői és előadói tevékenysége
[szerkesztés]Olgyay Gábor mindig is élő zenével foglalkozott. Számára meghatározó a zenei társ, zenei barát fogalma és az együttes: a kamarazenélés.
Gospel és Bak Zoltán
[szerkesztés]Gyermekkori barátság fűzte Bak Zoltán gitárművész-zeneszerzőhöz (1963-2012), akivel több zenekart alapított. Jelentős ezek közül a Gospel, amely az 1980-as évek elején Győr város egyik meghatározó avantgárd zenekarává vált.
Olgyay Hangok (1996-2012)
[szerkesztés]Olgyay Gábor bátyja, Olgyay György gyermekeiből alakult az Olgyay Hangok Családi Zenekar 1996-ban. A tagok: Olgyay Máté, Anna, Margit, Dávid, Veronika. Dávid helyét később Olgyay Gergő foglalta el. A zenekar fő profilja mindvégig a modern egyházzenei szolgálat volt. Az első években főként átdolgozásokat, könnyű- és komolyzenei átiratokat játszottak (Rád bízom, 1996; Betlehem, Betlehem, 1997), később egy izgalmas népzenei kalandozás vette kezdetét (Körtánc, 2000). Az ezredforduló óta szinte kizárólag Olgyay Gábor egyházzenei műveit, illetve régi magyar népénekek átdolgozásait játszották (Missa Noe, 2002; Izzik a menny; 2003, Aki bennem hisz, 2009).
Az együttes fennállásának tizenhét évében az ország területén csaknem mindenütt megfordult, illetve több ízben koncerteztek a Vajdaságban, Szlovákiában, Ausztriában. 2000-ben egy hosszabb turnéval az USA-ba és Kanadába is eljutottak, 2011-ben és 2012-ben pedig két nyári turnén vettek részt Svájcban. Közel ezer fellépésük volt.
Olgyay-Holló zenei műhely
[szerkesztés]Barátjával, Holló Auréllal (Amadinda Ütőegyüttes) készítette el első, saját szerzeményeit tartalmazó lemezét, az Át a vizen c. albumot. A formáció Kállay Gábor furulyaművésszel (Mandel Quartet) kiegészülve élő koncerteken mutatta be a lemez anyagát.
A baráti-zeneszerzői kapcsolat azóta is tart, Holló Aurél Olgyay Gábor csaknem minden albumán közreműködik, nemcsak mint előadó, hanem mint hangszerelő és alkotóművész is.
Az zenei és baráti együtt-állás különleges, leginkább világzenei hangzásvilágát ihlető hatásairól Olgyay Gábor így vall: „Mindig nyitott voltam a különböző népek kultúrája iránt, olyan viszonylatban, ahogy egy magyar ember, magyar mentalitással – ami magában hordozza a nemzeti-etnikai kincseket a zenével együtt – tud viszonyulni a kulturális különbözőségekhez. Később pedig tudatosan kerestem azokat a kortárs megoldásokat, amiket esetleg felhasználhatok.”[2]
Színpadi munkái
[szerkesztés]2017 óta dolgozik együtt az akkor még Gellért Színpad, a későbbiekben Katakomba Pinceszínház társulatával. 2017-ben Shakespeare: A vihar című drámájának színreviteléhez használtak fel zenei betéteket az Altamira albumról. Még ugyanebben az évben bemutatásra került az Olgyay Dóra Réka Mi Urunk Városa című novellafüzéréből készített mozgásszínházi produkció, Olgyay Gábor fuvoladuóira.
2018-ban "Fák hegyén" címmel versszínházi előadást készítettek Kányádi Sándor költészetére, amely egyszerre mutatta be Kányádi Sándor sokszínű költői világát és Olgyay Gábor első szóló lemezét, a Fényhajókat. A műsor különlegessége a különböző művészeti ágak harmonikus egymásba simulása: zene, vers, ének, mozgás, rajz, látvány, játék – mind egymás egyenrangú társai.
2019-ben F. G. Lorca: Vérnász című drámájához komponált kísérőzenét a pinceszínház számára. Később a zenei betétek áthangszerelt, kibővített változatából született a Lorca című lemez.
2020-ban írta és komponálta a Hegyikristály című zenés mesét (dalszövegek: OG, Kövessy Róbert, dramaturg: Széll Szilvia), mely a Madách Színház 2021-es musical pályázatán döntőbe jutott. A szakmai zsűritől a legjobb zenének járó elismerést kapta; valamint kiemelték a történet időszerűségét, érzékenységét, egyedi stílusát.
Versénekek
[szerkesztés]2020 óta saját és más költők verseinek megzenésítésével foglalkozik. Előkészületben a (Vers)ÉNek című albuma, melyben egyenrangú társ a szöveg a zenével. A megszokott hangszeres polifóniát ezekben a kompozíciókban a sávozott négyszólamú ének és a hangutánzás váltja fel.
Diszkográfia
[szerkesztés]- Rád bízom (1996)
- Betlehem, Betlehem (1997)
- Át a vizen (1998)
- Körtánc (2000)
- Missa Noe (2002)
- Izzik a menny (2003)
- Altamira (2006)
- Aki bennem hisz (2009)
- Domb mögött (2017)[3]
- Fényhajók (2018)[4]
- Lorca (2019)[5]
- Hegyikristály (2020)
Különálló művek
[szerkesztés]- Magyar tájakon – népdalfeldolgozások (1992)
- Murmucok – ütőskvartett (1994)
- Mi Urunk Városa – fuvoladuók (2014)
- Naphimnusz (2016)[6]
Riportfilmek
[szerkesztés]- Szélárnyékban (rendező: Pásztory János – 1988) VI-DOK Stúdió
- Töltsön velem egy órát – (rendező: Vitray Tamás – 1995)[7]
- Théma (rendező: Kövessy Róbert – 2001)[8]
- Kirakat (rendező: Gellért Alpár – 2011)[9]
- Milyen a mai kortárs egyházzene? (rendező: Tóth László – 2016)[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. július 16.)
- ↑ a b „Az ívet az embernek nem feltétlenül a műveivel, hanem az életével kellene leírnia…” (magyar nyelven). Új Forrás, 2014. február 26. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
- ↑ https://open.spotify.com/album/1kTqZ8JKQ8h8KqK1C56dZ7?si=AB8XcTGkTE2UXLFkt43B7g
- ↑ https://open.spotify.com/album/5GmETjVQBIAL1FFXWcqBlU?si=hGf7D2ZoTYeXvnbBYsbI6Q
- ↑ https://open.spotify.com/album/4k7soZs5yvTUVlSl6e40Qf?si=CfkG1AmwSGGt8VqE2zFlbg
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=5kxwzO741Hc
- ↑ https://nava.hu/id/2106478/
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=C1V7_D1PRXo&t=166s
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=y_U5zNjx_DY
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=1v4E6Iv_DsU
Források
[szerkesztés]
