Olga Vlagyimirovna Rozanova
Olga Vlagyimirovna Rozanova | |
Született | Melenki[1] |
Elhunyt | 1918. november 7. (32 évesen)[2] Moszkva |
Állampolgársága |
|
Gyermekei | gyermek |
Foglalkozása | |
Halál oka | diftéria |
Sírhelye | Novogyevicsi temető[3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Olga Vlagyimirovna Rozanova témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Olga Vlagyimirovna Rozanova (Ольга Владимировна Розанова) (Melenki, Vlagyimiri terület, 1886. július 3. – Moszkva, 1918. november 8.) orosz avantgárd festő, akvarellista, kollázsművész, könyvillusztrátor és költő.
Pályafutása
[szerkesztés]1904-től Moszkvában tanult Konsztantyin Fjodorovics Juon műtermében. Rövid ideig előadásokat hallgatott a Sztroganov Iparművészeti Iskolában, de nem vették fel. 1910-ben Szentpétervárra költözött és Jelizabeta Zvanceva festőiskolájában tanult. Alapító és nagyon aktív tagja volt a Fiatal Művészek Társaságának, amely kiállításokat, előadásokat és vitaesteket rendezett.
Első alkotásaira az olasz futurizmus hatott. 1911–15 között a neoprimitivizmussal és a kubo-futurizmussal kísérletezett. Festményein erős, egyenes vonalakat kombinált háromszögű és kör alakú alakzatokkal, amelyek különböző irányba mutattak. Szentpétervárott csatlakozott Velemir Hlebnyikov és Kazimir Szeverinovics Malevics baráti köréhez.
1912-ben ismerkedett meg Alekszej Jeliszejevics Krucsonih költővel, aki megismertette a transzracionális, zaum versírással. Új, univerzális költői nyelvet akartak létrehozni a neologizmus, az asszonancia és logikátlan szó- és hangkombinációk felhasználásával, a nyelvtan és a szójelentés kiiktatásával. Krucsonih és Hlebnikov versesköteteit Rozanova illusztrálta.
1916-ban férjhez ment Krucsonihhoz, és még ugyanabban az évben csatlakozott a Szupremusz csoporthoz, amelyet Malevics vezetett. Valószínűleg Malevics szuprematista kísérletezésének hatására festett néhány absztrakt képet, amelyekben korábbi alkotásainak dinamikus elemeit fejlesztette tovább.
Kollázsaiban harsány színű sokszögű alakzatokat rendezett el geometrikus mintákká. A szabálytalan szaggatott formák első absztrakt kompozícióira emlékeztettek. Új kapcsolódásokat keresett a szavak és a festett képek között.
A forradalom után részt vett a hazai iparművészet újjászervezésében. Tagja volt az IZO Narkomprosznak és a Proletkultnak. Lelkesen utazott vidéki városokba, ahol művészeti stúdiók elindításában segédkezett. Diftériában halt meg. Halála után néhány héttel posztumusz kiállításon mutatták be 250 festményét.
Galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Andrei D. Sarabianov: Olga Vladimirovna Rozanova (angol nyelven). britannica.com, 2017. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
- Olga Vladimirovna Rozanova (angol nyelven). web.archive.org. [2008. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 18.)