Ole Fanger
| Povl Ole Fanger | |
| Született | 1934. július 16. Vejlby |
| Elhunyt | 2006. szeptember 20. (72 évesen) Syracuse |
| Állampolgársága |  Dánia |
| Nemzetisége | dán |
| Foglalkozása | épületgépészet, termodinamika, levegőminőség, emberi közérzet |
| Iskolái | Dán Műszaki Egyetem |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | abdominal aortic aneurysm |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Portréja a Building.co.uk lapon |
Povl Ole Fanger (Vejlby, Aarhus, 1934. július 16. – Syracuse, Onondaga megye, New York állam, 2006. szeptember 20.) dán mérnök, akadémikus, egyetemi tanár, a Dán Műszaki Egyetem professzora, több egyetem vendégprofesszora, az épületgépészet egészségügyi hatásainak kutatója, a beltéri levegőminőség (Indoor Air Quality, IAQ), az emberi közérzet (hőmérsékleti komfortérzet) és a levegőszennyezettség összefüggéseinek leírója. Definiálta és bevezette az olf és a decipol mértékegységeket.[2]
Élete
[szerkesztés]Munkássága
[szerkesztés]A Dán Műszaki Egyetem (Danmarks Tekniske Universitet) Beltéri Környezeti és Energetikai Nemzetközi Intézetében kezdte pályáját, itt doktorált és kapott tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést. Később New York államban, a Syracuse-i Egyetemen vendégprofesszorként dolgozott. Fő kutatási területe az emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek belsejében kialakuló (vagy mesterségesen kialakított) levegőminőségnek az emberi egészségre gyakorolt hatása volt. Vizsgálta az ember hőmérsékleti komfortérzetét és a belső levegő minőségét meghatározó tényezőket. Kutatási eredményei alapján fontos következtetéseket vont le arra nézve, hogyan hatnak egymásra a levegő állapotát meghatározó különféle termodinamikai állapotjelzők, a hőmérséklet, légnedvesség, a határoló felületek felszínének fizikai tulajdonságai, és az emberre ható egyéb kémiai hatások. Felismerései alapvetően meghatározták a modern szellőzés- és klímatechnika tervezési szempontjait. Fanger be tudta bizonyítani, hogy a helyiség levegő tartósan rossz állapotjelzői egészségi ártalmakat okoznak, gyermekeknél asztma kifejlődését idézhetik elő, a munkahelyek levegőjének rosszul beállított állapotjelzői pedig lerontják a munkavégzés hatékonyságát.
Az emberi hőmérsékleti komfortállapot számszerű értékének leírására kidolgozta az úgynevezett Fanger-féle komfortegyenletet. Kutatási eredményeit először doktori disszertációjában dolgozta fel, amely első kiadott könyvének, a Thermal comfort: Analysis and applications in environmental engineering[3] alapjául szolgált (1970). Ez a könyv azóta több kiadást ért meg, a benne foglaltak megalapozták a modern termikus közérzet tudományát, a komfortelméletet. Anyaga az épületgépészeti felsőoktatás egyik alaptantárgyává vált. Munkásságért Fanger 2001-ben megkapta a Carl-von-Linde-emlékérmet a Német Hűtési és Klímatechnikai Egyesülettől (Deutscher Kälte- und Klimatechnischer Verein, DKV).[4]
1988-ban a Dán Műszaki Egyetemen tanítva Fanger definiálta és bevezette az olf mértékegységet,[5] amelynek révén számszerűsítette az ember (és más szennyezőanyag-források) által a környezeti levegőbe leadott érzékelhető szagok és más légszennyezők forráserősségét. Ebből levezetve definiálta a decipol mértékegységet,[6] amely meghatározott (10 liter/sec) szellőző levegő térfogatáram mellett az emberi orron át érzékelt szaghatást számszerűsítette. Az érzékelhető szaghatást ún. decipolméterrel, összehasonlító próbák sorozatán keresztül mérte.[7]
1993-ban látogatást tett a Budapesti Műszaki Egyetemen, előadásokat tartott az Épületgépészeti Tanszéken, az Építéstudományi Egyesületben és más mérnöki szervezetekben. A komfortelmélet oktatása szerepel az épületgépészei tananyagban.[8]
Magánélete
[szerkesztés]Két leánya született, Bine és Tone Fanger. Felesége, Britt 2006 elején halt meg. A megözvegyült Fanger fél évvel később, 72 éves korában hunyt el Syracuse-ban verőértágulat következtében. Koppenhága Frederiksberg városrészében, felesége mellé temették el.
Elismerései, kitüntetései
[szerkesztés]- 1982: az amerikai fűtési, hűtési és klímatechnikai mérnökegyesület (ASHRAE) Holladay-díja (az első nem-amerikai kitüntetett),
- 1984: az ASHRAE mérnökegyesület Nemzetközi Díja,
- 1988: a Műszaki Levegőtechnikai (ATC) Belga Királyi Társaság tiszteletbeli tagja,
- 1989: a Brit Épületgépészeti Tudományos Társaságtól (CIBSE) megkapta a Napier-Shaw-érmet,
- 1989: az olasz Mérnöki SZövetség (AICARR) tiszteletbeli tagja,
- 1990: a Hall-Thermotank aranyérem, a brit Hűtéstechnikai Intézettől (Institute of Refrigeration), a hűtés- és klímatechnológia fejlesztésében elért jelentős eredményeiért,
- 1990: a francia Mérnökszövetség (AICVF) tiszteletbeli tagja,
- 1991: az orosz Mérnökszövetség (ABOK) tiszteletbeli tagja,
- 1992: az Amerikai Mérnöki Oktatási Társaság (American Society for Engineering Education) F. Paul Anderson-érme,
- 1993: a magyar Építéstudományi Egyesület (ÉTE) tiszteletbeli tagja,
- 1994: az Orosz Műépítészeti és Építéstudományi Akadémia tagja,
- 1994: a finn Mérnöki Társaság (SULVI) tiszteletbeli tagja,
- 1995: a dán DANVAK mérnöki társaság tiszteletbeli tagja
- 1996: megkapta a Kann Rasmussen-díjat, Dánia legmagasabb műszaki-tudományos elismerését
- 1996: a lengyel Mérnöki Társaság (PZITS) elismerő aranyérme
- 1996: a német Heizung- und Klimatechnik szakfolyóirat Hermann Rietschel-emlékplakettje,
- 1997: a német Mérnökegylet Verein Deutscher Ingenieure (VDI) épületgépészeti (TGA) tagozatától megkapta a Hermann-Rietschel díszelnöki aranyérmet, at egylet legmagasabb kitüntetését,
- 1997: a brit Egészségügyi Tudományos Társaságtól megkapta a John E. Worth ezüstérmet
- 1998: a Brit Épületgépészeti Mérnöki Társaság (CIBSE) tiszteletbeli tagja,
- 1999: a kínai Fűtési, Hűtési és Klímatechnikai Bizottság tiszteletbeli tagja,
- 2000: a szlovén Mérnöki Társaság (SITHOK) tiszteletbeli tagja,
- 2000: a Szingapuri Állami Egyetem kitüntetett vendégprofesszora
- 2001: a japán Mérnöki Társaság (SHASE) tiszteletbeli tagja
- 2001: az Év Mérnöke az odensei építészmérnöki főiskolán
- 2001: a brazil Helyiségklíma Tudományos Társaság elismerő érme
- 2001: a Coimbrai Egyetem díszdoktora
Főbb művei
[szerkesztés]- Fanger, P.O.. Thermal Comfort: Analysis and applications in environmental engineering (angol nyelven). Copenhagen: Danish Techn (1970) (A Budapesti Műszaki Egyetem központi Könyvtárában megtalálható).
- ↑ thermalcomfort: Fanger, P.O.. Thermal Comfort: Analysis and applications in environmental engineering (angol, dán nyelven). New York: McGraw-Hill (1972). ISBN 0070199159
- ↑ intro-olf: Fanger, P.O. (1988. április 24.). „Introduction of the olf and the decipol units to quantify air pollution perceived by humans indoors and outdoors” (angol nyelven). Energy and Buildings 12 (1), 1–6. o, Kiadó: Elsevier. DOI:10.1016/0378-7788(88)90051-5.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://news.syr.edu/blog/2005/04/25/syracuse-university-to-award-three-honorary-degreesat-151st-commencement/
- ↑ Arthur E. Bergles. P. Ole Fanger, National Academies Press Memorial Tributes (angol nyelven), 120–124. o. (2007). ISBN 9780309103374. Hozzáférés ideje: 2019. május 19.
- ↑ thermalcomfort
- ↑ Ehrungen. Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 23.
- ↑ F. Bitter, O. Böttcher et al.: Handbuch zur Messung der empfundenen Luftqualität (német nyelven) (PDF). innenraumanalytik.at (Hans Rietschel Institut) pp. 41, 2004. 11
- ↑ intro-olf
- ↑ thermalcomfort 1-6. old.
- ↑ Bánhidi László, Kajtár László: Komfortelmélet. Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉgKSz), 2009. 02
Forrás
[szerkesztés]- Arthur E. Bergles (2006). „P. Ole Fanger 1934–2006. Memorial Tribute” (angol nyelven). National Academy of Engineering (NAE.edu.com) 11.
További információ
[szerkesztés]- Bánhidi László, Kajtár László. Komfortelmélet. Budapest: Műegyetemi Kiadó (2000)
