Ocsovai Ferenc

Ocsovai Ferenc
Született	Rucska Ferenc 1995. december 12. Esztergom
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	költő író újságíró gitáros zenész
Sablon • Wikidata • Segítség

Ocsovai Ferenc (született Rucska Ferenc, Esztergom, 1995. december 12. – ) költő, író, újságíró, zeneszerző.

Tanulmányai

Munkáscsaládban született, gyermek- és fiatalkorát Tokodon töltötte. Az ekkor szerzett élmények írásainak egy részében is tetten érhetőek. Az Ocsovai nevet kemencei származású apai nagyanyja emlékére vette fel, aki szintén a faluban lakott és az irodalomnak, valamint a verseknek is lelkes kedvelője volt: maga is írt néhány költeményt és rendszeresen szavalt helyi rendezvényeken.

A költő a tatai Eötvös József Gimnázium elvégzése után alapszakos tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi karán végezte, a mesterszakot pedig a Boroszlói Egyetem Filológia Karán. Cserediákként megfordult a velencei Ca’ Foscari Egyetemen és a valenciai Cardenal Herrera Egyetemen. Az alap- és a mesterszak elvégzése között Ostravában, a szalézi rendnél önkénteskedett egy évig, ahol gyerekekkel foglalkozott. Olaszország, Csehország, Lengyelország és Spanyolország mellett Szlovéniában, Mariborban is élt huzamosabb ideig.

Költészete

A költő Esztergomban, a Laskai Osvát Antikváriumban

A gimnázium alatt kezdett el komolyabban foglalkozni versírással, de egyetemi évek és külföldi útjai alatt érett igazán költővé. Az idegen szavak, nevek, tájak és mitikus alakok visszatérő elemei költészetének, csak úgy, mint az emlékek, a szerelmi vágyódás és csalódás, az otthon és a haza, a magány, a változás, az elmúlás, az elhivatottság, az emberi sors legfőbb kérdései és az emberi lét legalapvetőbb félelmei. Bár általában a költő lélektani és esztétikai, nem pedig közéleti szerepét hangoztatja, vallja, hogy sokszor szükség van rá, hogy a művész hallassa a hangját, ezért verseiben teret ad a társadalombírálatnak is.

Nyomtatásban megjelent kötetei mellett számos online magazinban és nyomtatott folyóiratban is publikált már a szerző, amelyek közül a Szövet, a Családi Kör, a Holdkatlan, az Ezredvég, az Agria, az Érdi Irka, a DOKK, a Litera-Túra Magazin, az Art’húr Irodalmi Kávéház, a Holnap Magazin, az Uploaded Magazin, illetve a Nagy Lajos Társaság Vírusölő című rovata is közölt már tőle verseket. A Berda József Kör állandó tagja.

2022-tól Csalogányidő, 2023-tól pedig Az andalúz mén címmel tartott felolvasóesteket az ország különböző pontjain, többek között Budapesten, Gyálon és Érden, 2024-től pedig Varsótól Madridig című kötetéhez kapcsolódóan szervezett rendezvénysorozatot havi rendszerességgel a főváros mellett Esztergomban, Tatán, Tatabányán, Szegeden, valamint szülőfalujában, Tokodon.

Kötetei

• Két világ határán (Underground Kiadó, 2016) ISBN 9789631270150
• Oroszlán a ködben (Underground Kiadó, 2018) ISBN 9786150014005
• Huszonkét év zarándoklat (Underground Kiadó, 2019) ISBN 9786150045122
• Szalamandravér (Underground Kiadó, 2021) ISBN 9789635740758
• Varsótól Madridig (Underground Kiadó, 2024) ISBN 9789635744817

Antológiák és egyéb megjelenések

• Te és én (Info-Szponzor, 2016); szerk.: Komáromi János ISBN 9786155539121
• Feltöltött pillanatok (Publio, 2016) szerk.: Tóth Judit ISBN 9789634246817
• MKMT Antológia 2023 (Helma, 2024) szerk.: Dvariecki Bálint ISBN 9789636394769

Vélemények

Éreztél már olyat, hogy egy vers olvasása után végigbizsereg az egész lényed, meg kell kicsit ráznod az elméd, és még így sem térsz magadhoz teljesen? Bennem ő és az írásai mindig ezt a hatást érik el. Megállítanak és arra késztetnek, hogy keresd a szavak, sorfüzérek mélységét; hogy át akard élni ugyanazt a látomást, mint ami papírra kényszerítette az előtted nyugvó, vagy épp háborgó, hullámzó, lobogó strófákat.

Ha hasonlítanom kellene valakihez a költészetét, Villon, Baudelaire, esetleg Poe alakja sejlik fel haloványan előttem, de nem hasonlítgatom, mert már a kezdetektől úgy éreztem, hogy teljesen egyedi látásmód az, melyet ő képvisel.

(Dylan D. Tides, költő)

,,Megtestesülni a lélek szertelen tüzében” – írja Ocsovai Ferenc Szántóföldi napnyugta című versében Szalamandravér című kötetében. A lélek tüzében önmagát kereső költő vallomása. Versképei láttató erővel hatnak rám. Költészete tükröződő belső vívódás, útkeresés. A boldog élet igényét tajtékzó vágyaival – olykor társadalomkritikai hangon – veti papírra. Őt olvasva az irodalom köntösébe öltöztetett életképek hömpölygő folyamával találkozunk. Minden sorában a harmóniára való törekvést érzékelem. Szeretettel ajánlom.

(Deák Mária, a Berda József Kör alapítója és elnöke)

Ocsovai Ferenc verseivel bő két évvel ezelőtt találkoztam először. Bár az útkereső ember képe egyértelműen felsejlett előttem az alkotásaiban, erőteljesnek és kiforrottnak éreztem őket. Csak később tudtam meg, hogy ezeknek a mély lelkiségről, szenvedélyről árulkodó írásoknak akkor mindössze huszonhárom éves volt az alkotója.

A költő verseiben minden olyan téma felbukkan, amely az embereket - különösen a lelkileg érzékeny alkatúakat - foglalkoztatja: a testi-lelki szerelem, az önismeret, a végzet, az elmúlás, az otthontalanság, a nosztalgia, a vándorlás, a csalódás, az elvágyódás, a magány, a változás. Lelkiállapotokat fest meg a szépség ecsetjével minőségi szinten. A vívódást megjelenítő alkotásaiban is képes a káoszt képi világával, gondolatfolyamával harmonikussá rendezni. Különleges, hangulatában a jelen korunkból régebbi korokba visszaröpítő alkotásait bátran ajánlom mindenkinek!

(Doktor Virág, költő)

A versek olvasása közben a bibliai Szodoma és Gomorra története jut az eszembe - ha valaki azt mondja nekem, elég találnod csupán egyetlen igaz embert, hogy megváltozhasson a világ, én azt mondom: most találtam még egyet. Bizton állíthatom, hogy az utánunk következő generációkban is lesz majd elegendő akarat és tettvágy az újabb küzdelmekhez, ebben a meggyőződésemben pedig még erősebbé váltam, miközben a könyvben szereplő grafikákon dolgoztam.

(Gulás János, grafikus, festőművész)

Ocsovai Ferenc lírájában az utazás létformaként, a költői létezés állandó állapotaként jelenik meg, miközben a lírai én a különböző kultúrákban való megmerítkezés révén igyekszik az otthontalanság-érzet hatását semlegesíteni. (…)

Nagyarányú történeti és kulturális anyagot, erős toposzokat, mítoszokat, legendákat, meséket mondanak el. A lírai személyesség, az én egyedi látásmódja és átélései azonban ezeket a verseket is átjrják, s lendítik át a világról szóló epikus beszédmódot az én érzéseibe, átéléseibe, lelki, személyes tartalmainak kifejezésébe. (…)

Múlt évszázadok óda- és drámaköltészetéből hagyományozódott át a kortárs magyar lírába a feszültségteremtés nagy távlatokat mozgató eljárása, az a beszédmód, amely ellentétesnek, sőt antagonisztikusnak ható távolságokat sűrít egyetlen képbe. Ilyen történeti-poétikai pillanata a magyar irodalomnak az égi „magasról porba hullni” látomása, vagy a valós élet lehetőségei és a költői illúziók között feszülő, a grönlandi jeges világ és a „forró szerecsen homok” egymásnak feszülő képével érzékletessé tett ellentmondása számos jól ismert 19. századi költő életművében.

Ocsovai Ferenc újabb verseinek másik rétegét lírai rövid versek, az úton levés, az idegen kultúrákban való otthonosság és állandóság, érzelmi megállapodottság keresésének költői megnyilatkozásai jelentik. (…)

(Bence Erika, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Szövet folyóirat főszerkesztője)

Ars poeticus költészetében megfogalmazódik önmagunk keresése és felvállalása. Ki vagyok én? Elfogadom-e ezt az embert, aki a tükörből visszanéz rám? Felvállalom-e önmagamat a hibáimmal együtt? Mennyit érek? Olyan vagyok-e, mint bárki más, vagy van önálló egyéniségem? (…) Az önképet boncolgatja, vajon egységben vagyunk-e önmagunkkal, és valóban azok lehetünk-e, aki bennünk él.  (…)

Szerelmi lírájában megfigyelhető az egyedülléttől való félelem, a ,,kivel osztom meg?” szüntelenül zakatoló kérdése. Társra vágyódást fogalmaz meg: egy szerető társ után sóvárog, aki biztos pontot jelenthet az életében. Gyakori téma a női-férfi szerepek és a szexualitás kibontása, de a test mellett a lélek levetkőztetése is fontos. Vajon a meztelenség egyenlő-e az őszinteséggel? – merül fel a dilemma a sorok között. A lírai én csupasznak érzi valóját; kimondatlan szavainak megfogalmazása mélyíti el igazán gondolatai súlyát. (...)

Társadalmi líráját ugyanakkor makacsság, szenvedély, lázadás, nyughatatlanság jellemzi. (…) A soha véget nem érő robot terhe, az állandó menetelés, az elhagyatottság, a hontalanság és a magány érzése, illetve a lehetőségek kiaknázásának hiánya egyaránt jelen vannak benne. Az alkotó ember elismerésre vágyik. Nem széles körben gondolkozik, hanem egy maroknyi emberben, ami már-már ars poeticusan fogalmazódik nála meg, noha valódi ambíciói szétfeszítik ezeket a kereteket, amely újabb feszültségek forrása is egyben. (...)

Ha nem tudnám, hogy az író 1995-ös születésű, azt gondolnám, ez már egy költő idős korban íródott versgyűjteménye. A művek palettája színekkel tarkított: szigorúbb ritmussal íródott, kötött formájú, ugyanakkor szabad és félszabad versek szerepelnek a kötetben többségben. A rímelésük részben klasszikus. Vizuálisan elrepítenek minket Európa tájaira. Látomásokkal teli, álomszerű történésekkel tűzdelt történetek villanak fel előttünk. [A Varsótól Madridig] érdekes olvasmány, olvasásra ajánlom!

(Oláh Tímea, blogger)

Külső hivatkozások

• Profilja az MKMT Mozgalom honlapján
• Profilja a Művész Magazin honlapján
• Művei a Szövet folyóirat weboldalán
• Művei a DOKK irodalmi portál oldalán
• Művei a Holdkatlan folyóirat weboldalán
• Művei a Holnap Magazin weboldalán
• Börtönima című költeménye Sövegjártó Áron előadásában
• Este a falun című költeménye az Agria folyóiratban
• Művei az Ezredvég 2023/6. számában
• Művei az Ezredvég 2024/5. számában
• Művei az Uploaded Magazin különszámában