Nyugati germán nyelvek

A nyugati germán nyelvek a germán nyelvek egyik nagy ága. Közéjük tartoznak a mai Németország területén a Nyugatrómai Birodalom összeomlásáig élt germán népek nyelvének utódai, azaz az anglofríz nyelvek (angol és fríz), a német, a holland, illetve ezek dialektusai. Szintén a nyugati germán nyelvek közé tartozik a jiddis.

Nyugati germán nyelvek
- Anglofríz (északi-tengeri) csoport
  - óangol
  - ószász
  - angol
  - fríz
- Déli csoport

Angol nyelv

A Nyugatrómai Birodalom összeomlásával egyidőben, az 5. század közepétől a Németalföld nyugati felén élő angol, szász és jüt törzsek inváziót indítottak a Brit-szigetek ellen, és elfoglalták a piktek és kelták (gaelek) által lakott területeket. Az angol nyelv tehát az 5. századtól indult önálló fejlődésnek.

Német nyelv

A német nyelv dialektusokban meglehetősen gazdag. A dialektusok három fő zónára bontják a németül beszélő területeket: alnémet (niederdeutsch), középnémet (mitteldeutsch) és felnémet (hochdeutsch).

A felnémet az Alpokban élő germán lakosság körében az 5–7. században lezajlott úgynevezett második vagy ófelnémet hangeltolódás eredményeként vált el a többi német dialektustól. A folyamat később a középnémet dialektusban is lezajlott.

A standard német nyelv a lutheri Biblia-fordítás kapcsán alakult ki a felnémet és középnémet dialektusból. Ma a Hannover környéki nyelvjárás áll a legközelebb a standard német nyelvhez.

Holland nyelv

A holland nyelv az anglofríz nyelvek legközelebbi rokona, amely azonban korán elkülönült a szomszédos fríz nyelv dialektusaitól, és jó ideig az ónémet nyelvvel együtt fejlődött. Azonban az alnémethez hasonlóan nem vett részt a második hangeltolódásban, így fejlődési útja is elvált a standard némettől.

Közös vonások

A nyugati germán nyelvek közeli rokonságban állnak egymással, amely már kezdő nyelvtanulóként is szembeötlő, még olyan nyelvek esetén is, mint az angol és a német, jóllehet, az előbbi egy szigeten fejlődött tovább, így jelentős latin és ófrancia hatás érte. A legalapvetőbb jelenségeket megnevező szavak mellett teljes nyelvtani szerkezetek és rendszerek feleltethetőek meg egymásnak.

Névelő:

the house és the answer ~ die, der; das (a die alak megfelelője angolban csak magánhangzóval kezdődő szó előtt jelentkezik)

Névmások:

this, these ~ dies, diese, dieser, dieses (ez)
I ~ ich (én)
thou (régies) ~ du (te)
she ~ sie (ő, nőnem)
him ~ ihm (őt, neki; hímnem)
here ~ hier (itt)
there ~ dort (ott)

stb.

Névmások és a belőlük alakult vonatkozó névmások, illetve kötőszavak:

das ~ that (az, az a…)
das ~ that (ami)
dass ~ that (hogy)

A w-vel kezdődő kérdő névmások töve:

why? ~ warum?
Where? Who? ~ Wo? Wohin? Wer? (hol/hová? ki?)

stb.

Az elöljárószavak:

in ~ in (-ban/-ben, benne)
on ~ an (-on/-en/-ön, rajta)

stb.

Az általános többes szám és a szász genitívjele: s ~ s.

A fosztóképző: un- ~ un-, pl. un|believable ~ un|glaublich (hihetetlen).

A módbeli segédigék és jelentésárnyalataik, melyek használata eltérhet:

will ~ will (’fog, akar’; angolban az ’akarni’ jelentése ritkább)

Ich will da sein. ~ ott akarok lenni

You exist because I willed it. ~ Létezel, mert úgy akartam.

I will her to survive. ~ Akarom, hogy túlélje.

What is your will? Mit akarsz?

I will her to live Akarom, hogy éljen

may, might ~ mögen, mag

Ezek esetében a valószínűség és a kötőmód használata a mai napig mindkét nyelvben megfigyelhető, de a megterheltség és a stiláris regiszter már eltéréseket mutat:

Sie mag 16 jahre alt sein. (Talán 16 éves lehet.)
You might say that. (Úgy is mondhatjuk/Úgy is mondhatnánk.)

Továbbá a régies angol:

Long may she reign! (Uralkodjon sokáig [a királynő]!)

és a német

Er möge lange leben! (Éljen soká!)

A testrészek nevei:

the hand, the hands ~ die Hand, die Hände (a kéz, a kezek)
the finger, the fingers ~ der Finger, die Finger (az ujj, az ujjak)
the nail, the nails ~ der Nagel, die Nägel (a köröm, a körmök)
(the nail, the nails ~ der Nagel, die Nägel ~ szög, szögek midnkét nyelvben)
the navel, the navels ~ der Nabel, die Nabel (a köldök, a köldökök)

stb.

Alapvető tulajdonságok:

sharp ~ scharf (éles)
small ~ schmall (angol: ’kicsi’, német: ’keskeny’)
shape ~ schaffen (alak; alakítani, formázni)
raw ~ roh (nyers [étel], feldolgozatlan [anyag], kidolgozatlan [folyamat] jelentés mindkét nyelvben)
frolic(s) ~ froh ~ vidámság, vidám

Érzékszervi érzékelés:

cold ~ kalt (hideg)
warm ~ warm (meleg
growth ~ gross (növekedni / nagy)
sweet ~ süß (édes)
salted ~ salzig (sós)
bitter ~ bitter (keserű)
sour ~ sauer (savanyú)
cool ~ kühl (hűvös)
lukewarm ~ lauwarm (langyos)
lust ~ Die Lust ~ vágy/kedv

stb.

A néma k-t tartalmazó szavak. A leírásban külön jelöltük azt, hogy a k eltűnésével hangzásilag két szó is egybeesett: a knight ('lovag') és night ('éjszaka'), illetve a kneed ('gyúrni') és a need ('szükséges'). A helyesírás a hangtani változást nem jelöli. A német megfelelőkben nemcsak a k nem tűnt el, de a magánhangzók is különbözőek. A szolga/lovag jelentések kialakulásában a germán nyelvekre jellemző flexió mindkét nyelvben megfigyelhető (Knee ~ Knight és das Knie ~ der Knecht), jelentéstanilag motivált, aki térdelt, többnyire alattvaló volt.

knee ~ das Knie ~ térd

kneed ~ kneten ~ gyúr (tesztát)
! need ~ die Not (die Nöte) ~ szükség, szükségel
knot ~ der Knoten ~ csomó (hajózásban is)
know ~ können/kennen ~ ismerni, tudni
knight ~ der Knecht ~ lovag / szolga (aki térdel)
! night ~die Nacht (Die Nächte) ~ éjszaka
gnat ~ Gnitzen ~ púpos szúnyog / szúnyogok (állattan).
gnaw ~ nagen ~ rágcsálni, harapdálni
knob ~ der Knopf ~ gomb
knuckle ~ der Knöchel ~ ujjperc, ujjbütyök
knoll ~ die Knolle ~ rög, gumó, virághagyma, dombocska
knurl ~ knorren ~ bütyök (fán); gallyakkal teli fatörzs

További információk

Egy alnémet dialektus (Nádasdy Ádám cikke)