Ugrás a tartalomhoz

Nyomárkay István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyomárkay István
Életrajzi adatok
Született1937. március 16.
Budapest
Elhunyt2020. augusztus 5. (83 évesen)
Ismeretes mintnyelvész, szlavista, filológus
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületnyelvészet, filológia
Kutatási területdél-szláv filológia, magyar-szláv kapcsolatok
Tudományos fokozatakadémiai doktor (1987)
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetemegyetemi tanár (1989–2007), professor emeritus (2007–)
Más munkahelyekKossuth Lajos Gépipari Technikum (1961–1973)
Szakmai kitüntetések
Szent-Györgyi Albert-díj (2000)
Akadémiai tagságlevelező tag (2004), rendes tag (2010)

Nyomárkay István (Budapest, 1937. március 16. – 2020. augusztus 5.[1]) magyar nyelvész, szlavista, filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területei a dél-szláv filológia és a magyar–délszláv kapcsolatok. Jelentős szótárkészítő munkássága: Hadrovics Lászlóval közösen készített horvát–magyar, magyar–horvát, valamint szerb–magyar és magyar–szerb szótárat. 1999 és 2003 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézet igazgatója.

Életpályája

[szerkesztés]

1955-ben érettségizett a budapesti Eötvös József Gimnáziumban. 1956-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalom- és Nyelvtudományi (később Bölcsészettudományi Kar) magyar–délszláv (azaz horvát és szerb) szakán, ahol 1961-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. 1965-ben védte meg bölcsészdoktori disszertációját.

Diplomájának megszerzése után a budapesti Kossuth Lajos Gépipari Technikumban tanított tizenkét éven keresztül. 1973–1974-ben a leningrádi Zsdanov Egyetem (ma: Szentpétervári Egyetem), 1974–1975-ben a Zágrábi Egyetem magyar lektora. 1975-től az ELTE szláv filológiai tanszékének oktatója, kezdetben adjunktusi beosztásban. 1981-től egyetemi docensként dolgozott. 1987-ben vette át a tanszék vezetését, két évvel később egyetemi tanári kinevezését.

1993 és 1998 között a szláv tanszékcsoport, majd 2003-ig a Szláv és Balti Filológiai Intézet vezetője volt. Az intézetet és a tanszéket is 2003-ig vezette. Mellette 2002 és 2003 között az ukrán filológiai tanszék megbízott vezetője volt. 2007-ben professor emeritusi címet kapott. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1979-ben védte meg a nyelvtudományok kandidátusi, 1987-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Nyelvtudományi Bizottságának lett tagja. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben pedig rendes tagjává választották. 2005-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának elnöke, 2008-ban az Irodalom- és Nyelvtudományi Osztály elnökhelyettese lett. Tagja a Doktori Tanácsnak is. 1997-ben a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette levelező tagjai sorába.

Akadémiai tisztségei mellett a tudományos élet más szervezeteiben is aktívan vesz részt: 1996-ban a Modern Filológiai Társaság, 1999-ben a Magyar Szlavisták Szövetségének elnöke. 1995-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság országos választmányának tagjává, 2004-ben alelnökévé választották. Ezenkívül nemzetközi téren a Nemzetközi Szlavisztikai Bizottság magyar nemzeti bizottságának elnöke, 2000-től a Studia Slavica Scientiarum Hungaricae című tudományos szakfolyóirat főszerkesztője, emellett a Magyar Nyelv és a Zágrábban megjelenő Kroatologija szerkesztőbizottságának tagja. 2010-ben megalapította a filologia.hu online folyóiratot, amelynek főszerkesztői teendőit is átvette.

83 éves korában érte a halál hosszan tartó, súlyos betegség után.

Munkássága

[szerkesztés]

Fő kutatási területei a délszláv filológia, a magyar–délszláv (szlovén, horvát, szerb) kapcsolatok, a horvát és a szerb nyelv jelene és a magyar nyelvészet egyes kérdései.

A nyelvészet területén a nyelvújítás kérdésköre és a nyelvtudomány-történet is foglalkoztatja. Nyelveink múltja és jelene című könyvében a magyar, a német és a délszláv (szlovén, horvát és szerb) nyelvek egymásra hatását, valamint a magyar és a délszláv nyelvek nyelvújítását vizsgálja, amely addig kevéssé kutatott terület volt. Rövid horvát és szerb nyelvtörténet című munkájában a két nyelv áttekintését két szempont alapján vizsgálta: egyrészt rendszertörténeti, másrészt szociopragmatikai szempontból. Hadrovics Lászlóval közösen a nevéhez fűződik a horvát-magyar, illetve szerb-magyar szótár megalkotása. Több mint százötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Publikációit magyar, német, szerb, horvát és francia nyelven adja ki.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Főbb publikációi

[szerkesztés]
  • Ein burgenländisch-kroatisches Evangelienbuch aus dem Jahre 1732 (1973)
  • Deutsche Lehnübersetzungen im Kroatischen und im Ungarischen (1976)
  • Német tükörfordítások a horvátban és a magyarban (1980)
  • Strane reci u srpskohrvatskom jeziku (1981)
  • Magyar nyelvkönyv idegen ajkúak számára; TIT Országos Központ, Bp., 1981
  • Fordítás és nyelvoktatás; szerk. Nyomárkay István; TIT Idegennyelv-oktatási Szakosztály, Bp., 1981
  • Szintaksza szavremenog szrpszkohrvatszkog (hrvatszkoszrpszkog) jezika; Tankönyvkiadó, Bp., 1983
  • Das erste handschriftliche Gebetbuch der burgenländischen Kroaten (1983)
  • Strane rijeci u hrvatskosrpskom (srpskohrvatskog) jeziku: Izdanje Demokratskog saveza juznih Slavena u Madarskoj (1984)
  • Nyomárkay István–Dujmov Szpomenka: Szerb-horváth (horváth-szerb) leíró nyelvtan és gyermekirodalom; Tankönyvkiadó, Bp., 1984
  • Szlavisztikai tanulmányok. Emlékkönyv Király Péter 70. születésnapjára; szerk. Gregor Ferenc, Nyomárkay István; ELTE Szláv Filológiai Tanszék, Bp., 1987
  • Ungarische Vorbilder der kroatischen Spracherneuerung (1989)
  • Gramatika srpskohorvatskog jezika (1989)
  • A magyar és a szerbhorvát nyelv kapcsolata (1989)
  • A magyarországi szláv nyelvtudomány bibliográfiája 1985-ig / Bibliografija vengerszkoj jazikovedcseszkoj szlavistyiki do 1985 g.; / szerk. Nyomárkay István et al.; ELTE, Bp., 1990
  • Magyarországi szláv kéziratok; főszerk. Nyomárkay István; ELTE Szláv Filológiai Tanszék, Bp., 1990–
  • Gradiscanskohrvatske isprave u Madzarskom Drzavnom archivu (1992)
  • A tükörfordításokról – különös tekintettel a szerbhorvátra (1993)
  • Horvát–magyar szótár (Hadrovics Lászlóval, 1996)
  • Sprachhistorisches Wörterbuch des Burgenlandkroatischen (1997)
  • Szerb–magyar szótár (Hadrovics Lászlóval, 1997)
  • A szerbhorvát nyelvkérdés (1997)
  • A nyelvhasználat udvariassági stratégiái I–II. (1998–1999)
  • Segédkönyv a szlavisztikai szemináriumi gyakorlatokhoz Gregor Ferenc válogatott írásaiból; vál., szerk. Kiss Lajos és Nyomárkay István, előszó írta Kiss Lajos; ELTE BTK, Bp., 1999
  • Szlavisztika a magyar felsőoktatásban; szerk. Nyomárkay István, Kálmán Ildikó, Vig István; ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszékén, Bp., 1999
  • A világ nyelvi képe az idegen szavak tükrében egy horvát drámában és magyar fordításában (2000)
  • Hungaro–Slavica, 2001. Studia in honorem Iani Bańczerowski; szerk. Nyomárkay István; ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet, Bp., 2001
  • Anyanyelvi ébredés és hagyomány nálunk és szomszédainknál; Lucidus, Bp., 2002 (Kisebbségkutatás könyvek)
  • Croato-Hungarica. Uz 900 godina hrvatsko-mađarskih povijesnih veza / A horvát-magyar történelmi kapcsolatok 900 éve alkalmából; szerk. Milka Jauk-Pinhak, Kiss Gy. Csaba, Nyomárkay István; Katedra za hungarologiju Filozofskoga fakulteta Sveučilišta u Zagrebu–Matica hrvatska, Zagreb, 2002 (Biblioteka Hungarologica Zagrabiensis)
  • Horvát–magyar, magyar–horvát kisszótár (Hadrovics Lászlóval, 2003)
  • Nyelveink múltja és jelene; ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, Bp., 2004 (Opera Slavica Budapestinensia Linguae Slavicae)
  • A horvát és szerb szótárirodalom (társszerk., 2004)
  • Kis szláv lexikográfia; szerk. Nyomárkay István, Vig István;ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, Bp., 2004 (Opera Slavica Budapestinensia Linguae Slavicae)
  • A hazugság fogalmának képe a magyar nyelvben (2006)
  • Rövid szerb és horvát nyelvtörténet (2007)
  • Đuro Blažeka–Nyomárkay István–Rácz Erika: Mura menti horvát tájszótár; Tinta, Bp., 2009 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához)
  • Nyelvújítások Közép-Európában (2009)
  • A közép-kelet-európai nyelvek szellemi rokonsága (2012)
  • Szláv szomszédaink; Akadémiai, Bp., 2013 (Pont könyvek)
  • Filológia – a nyelvi kapcsolatok kutatásának tudománya. Magyar hatás a 16. századi horvát jogi terminológiában; MTA, Bp., 2014 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • Nyelvi kölcsönhatás a szavak tükrében. A magyar-horvát nyelvi kapcsolatok múltja és jelene; MTA, Bp., 2014 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • A fordítás elméleti és gyakorlati kérdései. Tiszteletkötet Papp Andrea emlékére; szerk. Nyomárkay István, Nagy Sándor István; Modern Filológiai Társaság, Bp., 2019

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyomárkay_István&oldid=27556932”