Nyilasi János

Nyilasi János
Született	1922. május 11. Szombathely
Elhunyt	1978. december 16. (56 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	kémikus
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1945)
Sírhelye	Farkasréti temető (3/1-1-123)
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyilasi János (Szombathely, 1922. május 11. – Budapest, 1978. december 16.) magyar kémikus, az ELTE egyetemi tanára, a kémiai tudományok doktora (1965).

Életpályája

1945-ben diplomázott a budapesti tudományegyetemen, mint vegyész. Az Általános Kémiai Intézetben kezdte meg tudományos munkáját, Gróh Gyula mellett. 1947-ben doktori értekezése a fehérjék kobalt-komplexeinek és a zselatin hidrolízisével foglalkozott. 1954-ben a kandidátusi értekezése a fehérjék biuret reakcióját tárgyalta.

Munkássága

Az aminosavak, peptidek és fehérjék fémkomplexeinek tanulmányozása után az ozmium vegyületek kutatásával foglalkozott. E témakörben mintegy 80 dolgozata jelent meg. Különös hangsúlyt fektetett az oktatásra, a tanárképzésnek és továbbképzésnek jelentős alakja volt. Részt vállalt a középiskolai kémia tantervi reformjában, több tankönyvet írt. Szabadegyetemi előadó és ismeretterjesztő volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található (3/1-1-123).

Művei

• A szervetlen kémia alapjai (Szabó Zoltánnal, Budapest, 1972)
• Atomok és elemek (Budapest, 1972)
• Általános kémia (Budapest, 1975)
• Szervetlen kémia (Budapest, 1975)
• Molekulák (Budapest, 1978)

Díjai

• TIT Aranykoszorús jelvény (1972)
• Bugát Pál-emlékérem (1976)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Tudósnaptár

További információk

• Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8