Ugrás a tartalomhoz

Nyerges-tető

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nyergestető szócikkből átirányítva)
Nyerges-tető
Kopjafák a Nyerges-tetőn
Kopjafák a Nyerges-tetőn

Magasság878 m vagy 895[1] m
HelyCsíkkozmás és Kászonújfalu között
Hargita megye, Románia
Elhelyezkedése
Nyerges-tető (Románia)
Nyerges-tető
Nyerges-tető
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 11′ 46″, k. h. 25° 58′ 57″46.196111°N 25.982500°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 46″, k. h. 25° 58′ 57″46.196111°N 25.982500°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyerges-tető témájú médiaállományokat.

A Nyerges-tető vagy Nyergestető (románul: Piatra Niergeș) egy 878 méter magas hágó Hargita megyében, Romániában, a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között.[1]

A Csíkkozmás és Kászonújfalu települések közötti vízválasztón helyezkedik el. Leginkább az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert.

A hely tengerszint feletti magassága 878 vagy 895[1] méter.

Története

[szerkesztés]

A hágó számtalan véres ütközet helyszíne volt a tatár és török beütésekkor,[1] valamint a szabadságharc idején.

1848–1849

[szerkesztés]

1849. augusztus 1-jén Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetése alatt mintegy 1000 honvédjére bízta a szoros védelmét. A székelyek élet-halál harcot vívtak az Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette, 12 000 főt számláló osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen. A székelyek hosszú ideig sikeresen kitartottak, azonban az orosz-osztrák sereg bekerítéssel fenyegette őket, így Tuzson feladta a hadállásokat és elvonult, majd megmaradt katonáival Gál Sándorhoz csatlakozott.[2]

Egyes legendák szerint Tuzsonnak mindössze 200 honvédje volt, és egy kászoni román pásztor vezette a hátukba az ellenséget,[3][4] azonban ezt sem a történészek, sem Tuzson visszaemlékezései nem erősítik meg.[2][5]

Napjainkban

[szerkesztés]

A csata helyszínén emlékoszlop őrzi a csatában elesett székely hősök emlékét. Az emlékművet Poulini János csíkzsögödi kőfaragó mester készítette el ,,honleányok" adományának segítségével. A szobor avatása 1897 augusztusában volt, egy nagyszabású ünnepség keretén belül. Az eseményen jelen volt a kis székely sereg vezére, Tuzson János is. 1990 óta minden évben március 15-én népes hallgatóság jelenlétében emlékeznek meg a „Székelyföldi Thermopülé” hőseiről.[3]

Az emlékművel átellenben, az erdő szélén lévő területen, egy tömegsírba hantolták el akkor az ütközet áldozatait, akiknek emlékét többek közt számtalan kisebb-nagyobb fa- és vaskereszt, valamint számtalan kopjafa őrzi. Remélhető, hogy történészek és politikusok összefogva méltó körülmények között helyezik el végső nyugalomra a hősök csontjait...[6]

Nyerges-tető, a Székely hősök emlékhelye
A nyergestetői ütközet emlékműve 2010 októberében
Az emlékhely bejárata 2018-ban
Az emlékhely székely kapuja (2018)
Az emlékmű az emlékhely bejáratától (2018)
Az emlékhely részlete 1.
Az emlékhely részlete 2.
Az emlékhely részlete 3.
Az emlékhely részlete 4.

Irodalom

[szerkesztés]

A maroknyi székely vitézségének állít emléket Kányádi Sándor költő a Nyergestető című versében is, melyet joggal lehet nevezni a szabadságharc ,,himnuszának” is:

Csíkországban, hol az erdők
zöldebbek talán, mint máshol,
ahol ezüst hangú rigók
énekelnek a nagy fákon,
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,
kitépni vihar sem tudja
másképpen, csak kettétörve,
van ott a sok nagy hegy között
egy szelíden, szépen hajló,
mint egy nyereg, kit viselne
mesebeli óriás ló.

Úgy is hívják: Nyergestető;
egyik kengyelvasa: Kászon,
a másik meg, az innenső,
itt csillogna Csíkkozmáson.
Nemcsak szép, de híres hely is,
fönn a tetőn a nyeregben
ott zöldellnek a fenyőfák
egész Csíkban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.
(…)

Kányádi Sándor: Nyergestető, 1965


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Nyerges-tető. www.erdely-szep.hu. [2010. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 26.)
  2. a b Süli Attila: Tuzson János honvédőrnagy cikkei az 1848–49. évi szabadságharcban való működéséről. Korunk, XXVII. évf. 1. sz. (2016. január) 72–78. o. ISSN 1222-8338
  3. a b Nyerges kalauz
  4. Úgy álltak helyt a székelyek, mint a spártai 300. 24.hu, 2019. augusztus 1. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
  5. Tuzson János honvédőrnagy szobra Kézdivásárhelyen. Háromszék, 2010. március 17. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
  6. Székely-magyar Thermopülé - tudnod kell, hogy miért. Fejér szövetség. (Hozzáférés: 2014. augusztus 1.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]