Ugrás a tartalomhoz

Nyírő András

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírő András
Született1959. június 28. (65 éves)
nem ismert
Állampolgárságamagyar
SzüleiNyírő Lajos
Foglalkozásaújságíró
Iskolái
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírő András (1959. június 28.[1] –) történész, szociológus, az iNteRNeTTo, majd az Index.hu első főszerkesztője, online szakértő. 2000 környékén sokak úgy tartották, hogy ő az „internet igazgatója”.[2]

Élete

[szerkesztés]

Édesapja Nyírő Lajos irodalomtörténész volt.[3] 1989-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, mint történész-szociológus,[4] ugyanekkor jelent meg Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához című könyve,[5] majd akadémiai ösztöndíjjal készítette el kisdoktoriját a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen. 1991-től politológiát tanult a Grenoble-i Egyetemen (ma: Université Grenoble-Alpes, Études des Sciences Politiques), majd Magyarországra hazatérve multimédiás CD-k készítésével foglalkozott. A Politika 1993-ban jelent meg az Aula Könyvkiadó gondozásában, ez volt az első magyar multimédiás CD.[6] Ezt követően Szerb Antal Budapesti kalauz marslakók számára c. könyvéből, majd Nagy Kriszta (Tereskova) klipjeiből is készített hasonló elektronikus kiadványt. 1993-tól kezdte el többedmagával készíteni az ABCD című, negyedévente megjelenő multimédiás magazint. 1995-ben az IDG Hungary Kft. kiadásában indult el az első internetes újság, az iNteRNeTTo, melynek alapító-főszerkesztője volt.[4]

Az i iNteRNeTTóban vezetésével – mások és a saját ötletei alapján – alakult ki az a modell, ami a későbbi Index.hu alapja lett. Az akkor még kialakulatlan internetes híroldal, majd hírportál egyik koncepciója és általában a hazai internetes újságírás alapjai kötődnek a laphoz és Nyírő nevéhez.[7] 1999-ben Bíró Istvánnal, az iNteRNeTTót kiadó IDG Hungary Kft. vezetőjével konfliktusba került a szerkesztőség: ki akarták vásárolni a lapot az IDG-ből, ajánlatuk helyett azonban a vezetőknek – így Nyírőnek is – felmondtak. Az ekkor még újdonságnak számító internetes sajtóorgánum válsága nagy sajtóvisszhangot keltett,[8] amit Nyírőék kihasználtak az új lap, az Index.hu indításának reklámozására. Ez volt az az időszak, amikor Nyírőt sokan a magyar internettel azonosítottak, az újságírók mint az „internet igazgatóját” keresték őt.[2] 1999. május 17-én elindult az Index.hu, ám decemberre Nyírő és a menedzsment, illetve a szerkesztőség közötti ellentétek miatt az alapító főszerkesztő távozott a laptól.[9]

2000-től a Westel Mobil Távközlési Rt.-hez ment dolgozni, ahol mobilinternetes tartalomfejlesztéssel foglalkozott. 2004-ben tagja volt annak a szakértői csoportnak, amely kidolgozta a Jövő Háza koncepcióját,[10] ugyanettől az évtől saját cége, a Nyírő Consulting Group menedzselésével foglalkozott. 2005-ben a Ringier lapkiadó európai központja e-média divíziót hozott létre Budapesten összevonva a magyar, cseh, szlovák, román és szerb érdekeltségeinek mobilos tartalomfejlesztéseit. Ennek az e-média-központnak az igazgatója lett Nyírő, itt állított össze egy oktatási anyagot a 21. századi újságírásról a Ringier szerzőinek.[11] 2005-ben a Ringier vezetésében történt személyi változás miatt szűnt meg a megbízatása.[12] Ezt követően a 2007-ben alakult Login Initiative projekt[13] keretében elmaradott Borsod megyei falvakban segítettek eszközökkel és wifis internettel a helyi, mélyszegénységben élő – elsősorban cigány – lakóknak hozzáférést biztosítani a világhálóhoz.[14] 2008-ban egyik létrehozója volt Az Internet Terjesztéséért Alapítványnak, amely a Login Initiative projekt folytatásként kívánt eszközökkel és Wi-Fi-vel segíteni a hozzáférésben: a Wifi-falu projekt 2010-ig futott.

2010-ben egyik alapítója volt az Appsters Kft.-nek, mely mobilos kulturális alkalmazásokat fejleszt, elsősorban költségvetési, önkormányzati intézmények számára. Az Átlátszó.hu hívta fel a figyelmet arra, hogy mobiltartalom-piac, illetve a tartalomszolgáltatáshoz kapcsolódó fejlesztésekből az Appsters Kft. nagy részesedést szerzett elsősorban állami megrendelések révén. A megrendelések egyharmada az MTVA-tól érkezik. Nyírő szerint az egész tartalompiac legnagyobb megrendelője az állam.[15] Egy másik esetben arra hívta fel a figyelmet a közélet átláthatóságáért küzdő blog, hogy az állami médiacég alvállalkozói kötődhetnek a Fidesz körül kialakult korábbi vagy jelenlegi oligarchikus körhöz, és a megbízottak között van Nyírő cége is.[16]

Munkái

[szerkesztés]
  • 1989 – Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához
  • 1991 – Theory of Coalitions (BASIC-ben kifejlesztett interaktív szoftver)
  • 1992 – Politika – interaktív CD-ROM (4 kiadást élt meg)
  • 1997 – Internetto-zsargon – könyv az internetes szlengről
  • 2007 – 21. századi újságírás (belső tanfolyami anyag)

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Nyírő András. Netpédia (2010. november 5.) arch
  2. ↑ a b Bellai László és Vorák Anita: „Egyértelmű volt, hogy ezt akarom csinálni” – interjú Bodoky Tamással. Modem - médiatörténet (2016. február 19.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 24.) arch
  3. ↑ Bellai László: „Nincs média tovább, hanem bejáratok vannak az univerzumba” – Interjú Horváth Ivánnal. MODEM - médiatörténet (2016. március 21.) (Hozzáférés: 2018. október 6.) arch
  4. ↑ a b Tompa Imre: A világháló megoldást kínál Magyarországnak. Világgazdaság, XXXI. évf. 24. sz. (1999. február 4.) IV. o.
  5. ↑ Kelemen Gábor Szakadát István Nyírő András Szakadát László: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Budapest: Interart Stúdió. 1989. 419. o.  
  6. ↑ Nyírő András, Szakadát István: Politika. OSZK Mokka (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.) arch
  7. ↑ Vorák Anita és Bellai László: „Én voltam az, aki azt mondta: gyerekek, most a Holdra kell menni” – interjú Nyírő Andrással. Modem - médiatörténet (2016. május 27.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 24.) arch
  8. ↑ Új hálót vet ki az Internetto. Világgazdaság, XXXI. évf. 95. sz. (1999. május 18.) 8. o.
  9. ↑ Bodoky Tamás: Az Internetto–Index-sztori: A haladás előőrse. Magyar Narancs (2000. április 6.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.) arch
  10. ↑ Mikes: A múltnak kútja és a Jövő Háza. Index.hu (2005. február 25.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  11. ↑ Új média üzletág alakult a Ringiernél. Napi.hu (2005. július 12.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.) arch
  12. ↑ Balogh Ákos Gergely: A hírlopás a régi média fogcsattogtatása. Néplap (2008. április 14.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.) arch
  13. ↑ Somogyi Anna: Login Initiative. Projekt alapító okirat verzió. Anzdoc (2007. szeptember 18.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)[halott link]
  14. ↑ A netguru Nyírő András a roma integrációt segítő programot indított. Hvg.hu (2007. április 18.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  15. ↑ Erdélyi Katalin: 2010 óta nyeli a közpénzt az Index-alapító Nyírő András mobiltartalom-fejlesztő cége. Átlátszó.hu (2016. szeptember 23.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.) arch
  16. ↑ Erdélyi Katalin: Újabb közel 2 milliárd forintot költ az MTVA internetes megjelenésre, Nyírő cége megint nyert. Átlátszó.hu (2016. július 28.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.) arch
  17. ↑ Pedagógusok kitüntetése. Nol.hu (2004. augusztus 17.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  18. ↑ Személyi hír - Kitüntetések. Közlekedési Közlöny, VI. évf. 21. sz. (2007. november 16.) 1155. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírő_András&oldid=27490006”