Nusaybin
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Nusaybin | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Irányítószám | 47300 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 105 856 fő (2018) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
 | |
 é. sz. 37° 05′, k. h. 41° 13′37.083333°N 41.216667°EKoordináták: é. sz. 37° 05′, k. h. 41° 13′37.083333°N 41.216667°E | |
| település weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nusaybin témájú médiaállományokat. | |
Nusaybin (IPA: [nuˈsajbin]; akkádul Naszibina;,[1] ógörögül Νίσιβις / Niszibisz; arabul نصيبين / Naszíbín, szír nyelven ܢܨܝܒܝܢ / Nszíbín; örményül: Մծբին, Mcbin; kurdul: Nisêbîn) város Törökország Mardin tartományában, több egyház címzetes püspöki székhelye.
Népessége 2009-es adatok szerint 83 832.[2] Lakói kurdok, asszírok és arabok.
Fekvése
[szerkesztés]A szír Kamislitől északra fekvő település a szír-török határ közelében.
Története
[szerkesztés]
Története több, mint háromezer éves. Ez alatt az idő alatt sok etnikum lakta. A város az ókor kereskedelmének egyik legfontosabb központja volt. Első említése Kr. e. 901-ből való, Naşibīna néven. Ekkor arameusok lakták. Kr. e. 896-ban az asszírok elfoglalták, már ekkor jelentékeny hely volt, Nacibina néven volt ismert; a Szeleukidák idején Antiokheia hé Mügdonikh volt a neve; Kr. e. 68-ban Lucullus, Kr. u. 115-ben Traianus foglalta el, ez időtől a pártusok, majd az újperzsák ellen mint határerősség szolgált. Kr. u. 195-től kezdve Mezopotámia római provincia székhelye volt, majd 363-ban Jovianus a perzsáknak engedte át. (Sztrabón 16, 747.) 640-től pedig az araboké lett. A kalifák alatt tovább folytatódott a virágzása a 13. századi mongol invázióiig, végül az inváziók és a belső bajok következtében lehanyatlott.
A 4. és 5. században a közeli Edesszával együtt a szír nyelvű kultúra nagy központja volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mechanisms of Communication in the Assyrian Empire. "People, gods, & places." History Department, University College London, 2009. Accessed 18 Dec 2010.
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
Források
[szerkesztés]- Ókori lexikon
- Pallasz Nagylexikon
