Nush Bushati
| Nush Bushati | |
| Született | 1896. június 4. Shkodra |
| Elhunyt | 1973. június 17. (77 évesen) Bécs |
| Állampolgársága | albán |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Albánia 23. oktatásügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1935. október 21. – 1936. november 7. | |
| Miniszterelnök | Mehdi Frashëri |
| Előd | Dhimitër Beratti |
| Utód | Faik Shatku |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nush Bushati (nevének ejtése nuʃ buʃati; Shkodra, 1896. június 4. – Bécs, 1973. június 17.)[1] albán politikus, 1935–1936-ban Albánia oktatásügyi minisztere. Az 1920-as években még a demokratikus ellenzék tagjaként politizált, az 1930-as években I. Zogu konzervatív-autoriter politikáját szolgálta, az 1940-es években pedig a fasiszta államvezetés tagja volt.
Életútja
[szerkesztés]Az észak-albániai Szkutariban (ma Shkodra) született, római katolikus családban. Alapiskoláit szülővárosa jezsuita kollégiumában végezte el, majd egy grazi gimnázium diákja volt, ezt követően pedig jogi oklevelet szerzett a Bécsi Egyetemen.[2]
Hazatérését követően bekapcsolódott Albánia politikai életébe, a shkodrai Ora e Maleve (’Hegyi Szellem’) című folyóirat köré csoportosuló katolikus ellenzéki kör tagja lett. 1923-tól 1924-ig az albán nemzetgyűlés képviselője volt. 1924 tavaszán csatlakozott az Amet Zogu politikája és hatalma ellen szervezkedő, Fan Noli vezette ellenzékhez. Májusban a tiranai nemzetgyűlést elhagyó képviselőkkel tartott Vlorába, ahol az ellenparlament titkára, majd alelnöke lett. A Zogut elűző júniusi forradalom győzelmét követően, 1924 júniusától Albánia bécsi konzulja volt, de december közepén visszahívták állomáshelyéről, miután előzetes egyeztetés nélkül szovjet diplomatáknak adott ki albán útlevelet. Még mielőtt hazautazott volna, 1924 decemberében Zogu visszaszerezte és megszilárdította hatalmát. Bushati inkább Bécsben maradt, és 1925-től 1927-ig aktív szerepet vállalt az antizogista emigráns politikai szervezet, a Nemzeti Forradalmi Bizottság munkájában. Távollétében a zogista legfelsőbb bíróság halálra ítélte.[3]
1930-ban végül amnesztiával hazatérhetett Albániába, de eleinte távol tartotta magát a politikától. Kipróbálta magát színészként és színigazgatóként, majd 1931–1932-ben I. Zogu udvari felügyelőjeként dolgozott. 1932 és 1937 között Dibra küldötteként ismét nemzetgyűlési képviselő volt.[4] Időközben 1935. október 21-étől 1936. november 7-éig Mehdi Frashëri kormányában vezette az oktatásügyi tárcát.[5] Albánia 1939. április 7-ei olasz megszállását követően belépett az Albán Fasiszta Pártba, és a fasiszta ifjúsági szervezet, az Albán Ifjúság (Djelmënia Shqiptare) titkára lett. 1940-től 1943-ig a párt vezetőségi tagja, ezzel együtt a törvényalkotó testület, a Fasiszta Korporatív Főtanács tagja, 1942-től alelnöke volt. A második világháború lezárulta előtt elhagyta az országot, és hátralévő éveit Ausztriában élte le. 1973. június 17-én halt meg Bécsben.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dervishi 2012 :94.; Elsie 2013 :61.
- ↑ Dervishi 2012 :94.; Elsie 2013 :61.; Halimi 2014 :310–311. • Halimi 2014 :310. muszlim felekezetűnek feltételezi Bushatit.
- ↑ Austin 2012 :142–143.; Dervishi 2012 :94.; Elsie 2013 :61.
- ↑ Dervishi 2012 :94.; Elsie 2013 :61.; Halimi 2014 :309.
- ↑ Dervishi 2012 :23., 94.; Elsie 2013 :61.
- ↑ Dervishi 2012 :94.; Elsie 2013 :61.
Források
[szerkesztés]- ↑ Austin 2012: Robert C. Austin: Founding a Balkan state: Albania’s experiment with democracy, 1920–1925. Toronto: University of Toronto. 2012. ISBN 9781442644359
- ↑ Dervishi 2012: Kastriot Dervishi: Kryeministrat dhe ministrat e shtetit shqiptar në 100 vjet: Anëtarët a Këshillit të Ministrave në vitet 1912–2012, jetëshkrimet e tyre dhe veprimtaria e ekzekutivit shqiptar (’Az albán államiság száz évének miniszterelnökei és miniszterei: Az 1912–2012 közötti minisztertanácsi tagok, életrajzuk és tevékenységük’). Tiranë: Shtëpia Botuese 55. 2012. ISBN 9789994356225
- ↑ Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3
- ↑ Halimi 2014: Redi Halimi: A liberal government in King Zog’s Albania?: Mehdi Frashëri and the Cabinet of the “Young” (1935–1936). Südost-Forschungen, LXXIII. évf. (2014) 306–330. o.
