Novoszibirszki-víztározó
Novoszibirszki-víztározó (Новосибирское водохранилище) | |
Ország(ok) | Oroszország |
Elsődleges források | Ob |
Elsődleges lefolyások | Ob |
Hosszúság | 200 km |
Szélesség | 2-20 km |
Felszíni terület | 1070 km2 |
Legnagyobb mélység | 25 m |
Víztérfogat | 8800 km3 |
Szigetek | 19[1] |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 54° 45′ 25″, k. h. 82° 53′ 34″54.756930°N 82.892790°EKoordináták: é. sz. 54° 45′ 25″, k. h. 82° 53′ 34″54.756930°N 82.892790°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Novoszibirszki-víztározó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Novoszibirszki-víztározót (Новосибирское водохранилище, a hétköznapi oroszban Обское море – Obi tenger) 1950-1959-ben hozták létre egy gát megépítésével, ami a novoszibirszki erőművet látja el vízienergiával.
A mesterséges tó létrehozásakor teljességgel felszámolták Berdszk városának történelmi központját és a Novoszibirszki terület egynéhány falvát.
Az Ob és a beleömlő Bergy duzzasztásával keletkezett, 170 kilométer hosszú, 2 és 20 kilométer között változó szélességű víztározó környezetében átalakította a természetet, változott az állat- és növényvilág, ugyanakkor a kirándulók, nyáron a strandolók tömegeit vonzza.
Gazdasági jelentősége
[szerkesztés]A víztározó táplálja a vízierőművet energiával, ellátja környezetének vízigényét, a megteremtette a halászatot. Ugyanakkor a halak gyakran fertőzöttek parazitákkal, ezért étkezésre alkalmatlanok.
A tó környezetében aktív turizmus fejlődött ki. Az Akadémiai város mellett népszerű strandok vannak, a tavon elterjed a vitorlázás és jelentős vitorlásversenyeket is rendeznek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Атамановский, Дикий, Елбанские острова, Елбань, Каменный, Каменский, Красноярский Борок, Красный Яр, Логунов, Нечунаевский, Пичуговские, Половинский Борок, Семизародный, Тань-Вань, Хохлов Борок, Хреновый, Шарапский, Шляповский, Шумского Кордона