Novokuznyeckaja metróállomás
Novokuznyeckaja metróállomás | |
Ország | Oroszország |
Hely | Zamoskvorechye District |
Állomáskód |
|
Műemlékvédelmi besorolás | orosz regionális kulturális örökségi helyszín |
Megnyitás | 1943. november 20. |
Építész(ek) |
|
Felhasználási terület |
|
Legnagyobb mélység | 37,5 m |
Peronnal rendelkező vágányok száma | 2 |
Része ennek | moszkvai metró |
Szomszédos állomások |
|
Vasútvonalak | |
Átszállási lehetőségek | Tretyjakovszkaja |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 55° 44′ 28″, k. h. 37° 37′ 46″55.741111°N 37.629444°EKoordináták: é. sz. 55° 44′ 28″, k. h. 37° 37′ 46″55.741111°N 37.629444°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Novokuznyeckaja metróállomás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A moszkvai metró Novokuznyeckaja állomása a 2-es számú, zöld színnel jelzett, Zamoszkvoreckaja nevű vonalon helyezkedik el a Zamoszkvorecsje kerületben, a főváros Központi közigazgatási körzetében. Nevét a közeli Novokuznyeckaja ulica utcáról kapta. Szomszédos állomásai ezen a vonalon a Tyeatralnaja és a Paveleckaja. Az állomáson átszállási lehetőség nyílik a Tretyjakovszkaja metróállomás mindkét csarnokába, amelyekben a peronon belül lehet átszállni a 6-os számú, narancs színnel jelzett Kaluzsszko-Rizsszkaja és a 8-as számú, sárga színnel jelzett Kalinyinszkaja vonalak között.
Az állomást 1943. november 20-án nyitották meg, a moszkvai metró építkezésének harmadik ütemében. A mélyfekvésű, három csöves, pilonos kiképzésű állomás tervezői Ivan Georgijevics Taranov és Nagyezsda Alekszandrovna Bikova voltak. A gazdag belső díszítésű állomás műemléki védettséget kapott. A központi csarnokon domborműves fríz fut körbe katonai hősök ábrázolásával.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Útitárs - Moszkva 39. o.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Новокузнецкая (станция метро) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Útitárs - Moszkva: Christopher Rice – Melanie Rice: Moszkva. Budapest: Panemex. 2008. ISBN 978-963-9825-02-4