Ugrás a tartalomhoz

Novák Krizosztom József

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Novák Krizosztom József
Életrajzi adatok
Született1744. április 4.[1][2]
Zalabér
Elhunyt1828. október 20. (84 évesen)[1][2]
Pannonhalma
Munkássága
Vallásrómai katolikus
Tisztségpannonhalmi főapát

Hivatalpannonhalmi főapát
Hivatali idő1802
Felszentelés1828
ElődjeSomogyi Dániel
UtódjaKováts Tamás József

Novák Krizosztom József (Novák Chrysoston János) (Zalabér, 1744. április 5.Pannonhalma, 1828. október 20.) pannonhalmi főapát, történész.

Élete

[szerkesztés]

Nemes szülők gyermeke. Középiskolai tanulmányait Sopronban végezte. 1761. november 19-én Pannonhegyen a Szent Benedek-rendbe lépett és a bölcseletet 1764. augusztus 12-ig Tihanyban, a hittudományokat négy évig Pannonhalmán hallgatta. 1768. május 22-én miséspappá szenteltetett fel. Ezután Somogyi Dániel főapát tudományos tapasztalatszerés végett Salzburgba küldte, itt volt a németországi benedeki ifjaknak legvirágzóbb és jóhírű nevelőintézetük. Két évvel később hittani, bölcseleti, törvény-, történelem- és diplomatikai ismeretekkel tért vissza Pannonhalmára, ahol 1770-ben a bölcselet, később pedig a hittan tanárává nevezteték ki. 1772. július 12-én bölcseletdoktori oklevelet nyert.

1784-ben bakonybéli apát lett és a majdnem dülőfélben levő monostort templomával együtt helyreállította és annak birtokait rendezte, az igaztalanul elfoglaltakat törvényes úton vissza is követelte. Szerzete azonban 1786. december 4-én József császár parancsára föloszlattatott és ő a szentgróti (Zala megye) nemzetségi jószágára vonult. Hat évet töltött itt, idejének nagyobb részét tudományoknak szentelve. Az 1791. évi országgyűlés alatt Pozsonyba ment és apáttársaival együtt szerzete visszaállítását sürgette. Tevékenyen részt vett a tudományszakbeli országos küldöttség munkálkodásában; ezért 1793-ban a pécsi tanulmányi kerület főigazgatásával tisztelték meg, mely hivatalt 1802-ig viselte, amikor szerzete április 25-én visszaállíttatott és ő mint az egyetlen életben lévő bencés apát kapta meg a királyi kinevezést a pannonhalmi főapátság élére.[3]

Fő gondját a gazdaság célszerű elrendezésén kívül, új tagok nevelésére fordította, akiknek kiképzésére Pannonhalmán és Győrött nevelőintézetet, szépirodalmi, bölcseleti és hittani iskolákat nyitott. A visszaállítási oklevélben kitűzött tíz gimnáziumot tanítókkal kellett ellátnia, s kettőn kívül, melyek helyett 1816-ban a győri és pozsonyi akademiákban a bölcseleti kart engedték át, időnként el is látta. A székesegyházat hat új márvány oltárral és ritka szépségű egyházi öltözetekkel ékesítette, a központi könyvtárt pedig több mint 40 000 kötettel gazdagította.

Kedvelt tudományai voltak a hittan, esztétika, bölcselet, dialektica, törvény, történelem, diplomatika és a latin irodalom. Magyarul legörömestebb beszélt, németül is olvasott, de csak szükségben beszélt. 1816-ban nyugalomba vonult. Hátralévő éveit folytonos olvasással tölotte. Meghalt 1828. október 20-án Pannonhalmán, anélkül, hogy életében orvosságot használt volna.

Munkája

[szerkesztés]
  • Vindiciae diplomatis, quo S. Stephanus primus Hungariae rex monasterium S. Martini de S. Monte Pannoniae ord. S. Benedicti anno MI fundaverat. Budae, 1780 (írtak ellene s mellette többen névtelenül, így Benczur József, Gánóczi Antal sat. Libelli cz. alatt)

Pásztori levelet is adott ki XII. Leó pápa jubileumakor.

Kéziratban vannak a pannonhalmi apátság könyvtárában: levelei 1777-ig; egyházi szónoklatai 1762-86-ig; Theses univ. Theol. 4rét 38 lap; Dictio dedicatoria exc. ill. ac rev. dom. comes et praes. Franc. Zichy de Vásonkeő, ep. Jaurin.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Novák, Chrysostomus (BLKÖ)
  2. a b Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ. (Hozzáférés: 2018. május 25.)
  3. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. [Pannonhalma, 1987]. 12. old

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Ferenczy JakabDanielik József: Magyar írók. Életrajzgyűjtemény I–II. Pest: Szent István Társulat. 1856–1858.   (elektronikus elérhetőség)
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911–
  • Sólymos Szilveszter: Ezer év száz bencése. Pannonhalma, [Pannonhalmi Főapátság], 1997
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005