Ugrás a tartalomhoz

Notaden nichollsi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Notaden nichollsi
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae)
Nem: Notaden
Faj: N. nichollsi
Tudományos név
Notaden nichollsi
Parker, 1940
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Notaden nichollsi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Notaden nichollsi témájú médiaállományokat és Notaden nichollsi témájú kategóriát.

A Notaden nichollsi a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Notaden nembe tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Ausztrália endemikus faja. Az ország Nyugat-Ausztrália államának északi részétől, a Kimberley régiótól az Északi terület középső részén át Queensland állam délkeleti területeiig honos.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét Gilbert Ernest Nicholls, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem professzorának tiszteletére kapta, aki több paratípus példányt is biztosított.[1]

Megjelenése

[szerkesztés]

A nőstény holotípus példány mérete 64 mm.[1] Háti oldala barna vagy olajszürke, hasa sárgásfehér. A fiatal egyedek az átalakulás után, még embrionális farokkal, 12 mm--esek.

Életmódja

[szerkesztés]

Növényzettel ritkásan benőtt, vízzáró vagy agyagos talajú nyílt területek lakója. Életének jó részét a föld alatt tölti, csak nagy esőzések után jön a talaj felszínére táplálékot keresni és szaporodni, bár száraz időszakban is megfigyelték. Megfigyelték már 1 m-es mélységben is. Heves esőzések után az agyagos talaj által visszatartott pocsolyákban szaporodik. A hímek a vízben lebegve hallatják éneküket. A lerakott peték száma elérheti az ezret is. A peték kocsonyás láncokban, a víz alá merült növényzetre tekerednek. Az ebihalak hamar kikelnek, átalakulásuk mindössze két hetet vesz igénybe.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Populációja stabil, csökkenését nem figyelték meg, elterjedési területe nagyobb mint 20 000 km².

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Parker, 1940 : The Australasian frogs of the family Leptodactylidae. Novitates Zoologicae, vol. 42, n° 1, p. 1-107 (eredeti kiadvány).

Források

[szerkesztés]