Ugrás a tartalomhoz

Northland régió

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Northland (régió) szócikkből átirányítva)
Northland régió
Közigazgatás
Ország Új-Zéland
Népesség
Népszámlálás szerint179 100 fő (2018. jún. 30.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaNZST (UTC+12)
Térkép
d. sz. 35° 34′ 48″, k. h. 173° 58′ 12″35.580000°S 173.970000°EKoordináták: d. sz. 35° 34′ 48″, k. h. 173° 58′ 12″35.580000°S 173.970000°E
Northland régió weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Northland régió témájú médiaállományokat.

Northland régió (angol nyelven: Northland Region; maori nyelven: Te Tai-tokerau vagy Te Hiku-o-te-Ika, "a hal farka" (Maui)) Új-Zéland 16 régiója közül a legészakabbra található közigazgatási egysége. Legfontosabb központi települése Whangarei (ejtsd: fangarei), legnagyobb települése Kerikeri.

Földrajza

[szerkesztés]

Northland az új-zélandiak által Távol-Északnak (Far North) nevezett területen helyezkedik el. A területet az enyhe éghajlata miatt Téltelen északnak (The Winterless North) is neveznek. A 285 kilométer hosszú Észak-Auckland félsziget 80%-át kitevő terület 13 940 négyzetkilométeren terül el, amely alig több az ország területének öt százalékánál. Nyugatról a Tasman-tenger, keletről a Csendes-óceán határolja. A felszíne változatos formájú dombvidék. A terület több mint felét farmgazdálkodás és erdőgazdálkodás teszik ki.

Annak ellenére, hogy a 19. században az óriásira megnövő déli kaurifenyők erdeit túlnyomó részét kivágták, egyes részeket sikerült megőrizni. A Tane Mahuta (maori: "az erdő ura"), Új-Zéland legmagasabb fája a Hokianga-öböltől délre található Waipoua-erdőben található.

A régió nyugati partját hosszú, egyenes tengerpartok alkotják, amelyek közül a legismertebb a 88 kilométer hosszú Ninety Mile Beach. Ettől délre található a Ripiro Beach. Ezen a partvonalon található a hatalmas méretű Kaipara-öböl a Hokianga-öböl.

A keleti partvidéket sok öböl és félsziget szabdalja, amelyek közül a legjelentősebb az Islands-öböl. A legfontosabb szigetek a Cavalli-szigetek, a Hen and Chickens-szigetek, az Aorangaia-sziget és a Poor Knights-szigetek.

Az Északi-sziget legészakibb pontjának gyakran a Maria van Diemen-fokot, a Reinga-fokot vagy az Északi-fokot tartják. Valójában a sziget legészakibb pontja az Északi-fok közelében található Surville-sziklák.

# Több mint 1000 fős lakosságú városok 2010
1 Whangarei (város) 52,200
2 Kerikeri 6,507
3 Kaitaia 4,887
4 Dargaville 4,460
5 Kaikohe 3,915
6 Ruakaka 2,916
7 Paihia 1,770
8 Mangawhai 1,665
9 Taipa-Mangonui 1,570
10 Moerewa 1,533
11 Waipu 1,490
12 Hikurangi 1,420
13 Kawakawa 1,350
14 Russell 1,010

Éghajlata

[szerkesztés]

A régió éghajlata szubtrópusi óceáni éghajlat meleg, csapadékos nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel. Földrajzi helyzete és alacsony fekvése miatt a régióban található az ország legmagasabb évi átlaghőmérséklete.[2] Azonban, Új-Zéland egyéb területeihez hasonlóan, az éghajlati viszonyok változatosak lehetnek. Nyáron a hőmérséklet 22 °C és 26 °C között változik, de akár 30 °C fölé is szökhet a higany szála. Télen a maximum hőmérséklet 14 °C és 20 °C között van.[3]

A környező óceán és tenger hatásaként igen ritka a talaj menti fagy. Azonban enyhe fagyok előfordulhatnak Dargaville környékén. A legmelegebb hónapok a január és a február. A jellemző éves csapadékmennyiség a régióban 1500–2000 mm között van, de eltérő lehet a különböző tengerszint magasságoknál. Az átlagos napsütéses órák száma mintegy 2000 óra évente.[4] A szelek általánosan délnyugatról érkeznek.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]