Ugrás a tartalomhoz

Nomenclatura sex linguarum

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nomenclatura sex linguarum
SzerzőPesti Gábor
Eredeti címNomenclatura sex linguarum, Latinae, Italicae, Gallicae, Bohemicae, Hungaricae et Germanicae
OrszágHabsburg Birodalom
Nyelv
Kiadás
KiadóJohannes Singriener
Kiadás dátuma1538
Oldalak száma222
SablonWikidataSegítség

A Nomenclatura sex linguarum, Latinae, Italicae, Gallicae, Bohemicae, Hungaricae et Germanicae (magyarul: Névjegyzék hat nyelven: latinul, olaszul, franciául, csehül, magyarul és németül) vagy korabeli német címén Vocabular Sechsserlay Sprachen: Latein, Welsch, Frantzösisch, Behemisch, Hungerisch und Teutsch Pesti Gábor író-lexikográfus által szerkesztett, 1538-ban, Bécsben megjelent hatnyelvű, hat hasábra osztott (latinolaszfranciacsehmagyarnémet) szótár, amely a korának egyik legnagyobb magyarországi szótára és hiteles képet nyújt a 16. századi magyar nyelvről.

Bevezetője szerint a gót betűvel szedett, minden nyelven mintegy 2000 szót tartalmazó, 222 oldalas kiadvány magántanulás céljára készült. Más szótárakkal ellentétben a címszavak nem betűrend, hanem témakörök szerint (összesen 64) vannak rendezve.

Valószínűsíthető, hogy Pesti Gábor művét egy korabeli, Nürnbergben publikált ötnyelvű szótárra alapozta, kiegészítve a magyar megfelelőkkel.

A szótár egyike volt annak a négy, 1604 előtti nagyszótárnak, amely magyar szóanyaggal is rendelkezik. A Szenczi Molnár Albert által 1604-ben kiadott latin–magyar és magyar–latin szótárig ugyanis csak három olyan szótárt nyomtattak ki, amely magyar anyagot is tartalmaz: Verancsics Faustus ötnyelvű (latin, magyar, olasz, horvát, horvát) szótára 1595-ben, Baranyai Decsi János latin–görög–magyar közmondásgyűjteménye 1598-ban, Ambrosius Calepinus 11 nyelvű, magyar nyelvvel kiegészített nagyszótára 1585-ban jelent meg.[1]

2013-ban a Tinta Könyvkiadó gondozásában megjelent újrakiadott változatban, A magyar nyomtatott örökség feltárása sorozat köteteként.[1]

Előszó

[szerkesztés]

Mai helyesírással:

Használatos vocabularius kikke azoknak kik kívánnak oskolába járás nélkül érteni és olvasni olaszul, franczusul, csehül, magyarul és németül, annak felette deákul is, mert ez könyvbe minden igék, nevek és beszédek, melyek külemb-külemb módon megmondatnak megvannak. Ez az könyv pedig nyomattatik néminemű bevitelnek avagy kapunak azoknak, kik kívánnak tanulni deák, olasz, franczus, cseh, magyar és német nyelven, mely igen hasznos azoknak, kik ez világon kívánnak járni-kelni.

Fejezetei

[szerkesztés]

A két könyv együttesen 64 fejezetre oszlik.[2]

Első könyv

[szerkesztés]
Szám Mai magyar helyesírással Latinul
1 Először Istenről és Szentháromságról, hatalmasságról és gazdagságról De Deo, de Trinitate, de Potentia et de diuitijs
2 Az szentekről és férfiak és az asszonyállatoknak nevekről Sanctis et de nominibus virorum et mulierum
3 Miatyánkról és Ave Mariáról De Pater noster et Aue Maria
4 Az ördögről, pokolról és purgatóriumról De diabolo, inferno et purgatorio
5 Időről, esztendőről, hónapok és napokról De tempore, anno, mense, septimana et die
6 Emberről és neki külső és belső részeiről De Hominibus et omnibus partibus eius interioribus et exterioribus
7 Császárról és annak hatalmáról De Imperatore et sua potestate
8 Császárnéről és egyéb nagyságos asszonyokról De Imperatrice
9 Háztájáról De seruitoribus
10 Ősről és minden nemzetségről De abavo et tota parentela
11 Menyegzőkről és azoknak állapotairól De nuptiis et eorum statu
12 Városokról, bírákról és tiszttartókról De ciuitate, iudioibus et officialibus
13 Egyaránt és nem egyaránt való számról és pénzekről De numero simplici et composito
14 Aranyról, ezüstről és minden állatról[3] kit megolvaszthatnak De auro et argento et omnibus rebus liquefacientibus
15 Borsoló füvekről és egyéb orvosságról De speciebus et omni mercantia
16 Posztóról, lenről és egyéb ezféle állatokról[3] De mereatura et mercantiis
17 Árus és művesekről és művekről De mercatoribus et artificibus
18 Színekről De coloribus
19 Házi öltözetről és ruhákról De supellectilibus et vestimentis
20 Házakról De domibus et de domesticis
21 Kenyérről, borról és egyéb eledelekről De pane et vino etc.
22 Orgonáról és egyéb vígságtevő szerszámokról De ordinibus et eorum instrumentis
23 Drágakövekről és egyéb állatokról De lapidibus preciosis et aliis rebus
24 Mesterről és fegyverről De magistro et armis
25 Faluról és falubeliekről E Villa et villanis
26 Kertről, fákról és azoknak gyümölcseiről De Horto et omnibus suis fructibus
27 Erdőről és erdei állatokról Sylva et rebus sylvaticis
28 Lelkes állatokról De Animalibus
29 Hangyáról és egyéb férgekről De formica et aliis vermibus et brutis
30 Madarakról és szaporodásokról De auibus et earum generationibus
31 Halakról és az ő szaporodásukról De piscibus et eorum generationibus
32 Hajókról és gályákról De nauibus
33 Égről és szelekről De aere et ventis
34 Hegy-völgyekről De montibus et vallibus
35 Hazánkról és hazánkbeliekről De patria et patriotis
36 Városokról és kastélyokról De ciuitatibus et castellis
37 Kereszténységről és bűnökről De Christianitate et de infidelibus
38 Viaskodásról, vívásokról és játékosokról De litibus, expugnationibus et lusoribus
39 Hegedűsökről és síposokról De citharistis et modulatoribus
40 Betegségekről De morbis et egritudinibus
41 Az hét halálos bűnről Septem peccatis mortalibus
42 Öt érzékenységekről De quinque sensibus
43 A hét irgalmasság művelkedetiről Septem operibus miserocordie
44 Tízparancsolatról De decem praeceptis dei
45 Tanulságról és oskoláról Studio et schola
46 Egyházi szertartásról De officio ecclesiastico
47 Vízről és nedvességről De aqua humiditate
48 Szénről és hőségről De igne et caliditate
49 Engedelmességről De obedientia
50 Kikben érzekenység nincsen De insensatis
51 Palotákról De palatiis
52 Pincéről és bennevalóról De cellario et rebus, que continet
53 Szobáról, konyháról és azokhoz tartozókról De stuba et Loquina et eorum continentiis
54 Az kamaráról és azhoz tartozóról De camera et eius continentiis
55 Magtartó helyről és magról De granario et grano

Második könyv

[szerkesztés]

„Ez az második könyv, kibe lészen magyarázat az igékről és azoknak jegyzéséről.”

Szám Mai magyar helyesírással Latinul
1 Legelőször pedig az igékről E Primum est de verbis et orationibus
2 Követről és követekről Ambasiata et ambasiatoribus
3 Különb-különb szóbeszédekről De Nominibus et pronominibus
4 Vígasságról és szomorúságról De Leticia et tristitia
5 Valamennyi dolgoknak nevei De Preceptis et responsionibus
6 Járásról és lovaglásról, lovakról és azoknak szerszámairól, és egyéb sokakról Ambulare et equitare et de equis et de suis pertinentis et multe alie res
7 Parancsolásokról és választételékről avagy feleletekről Nomina alicuius rei
8 Szakácsról és az ő szerszámairól De Coco et de suis instrumentis
9 Alvásról és álomról De somnio et dormire

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Pesti Gábor és hatnyelvű szótára. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  2. Melich, János, Szinnyei József (1905). „A magyar szótárirodalom” (PDF). Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet, 283–331. o. (Hozzáférés: 2024. július 30.) 
  3. a b Az állat ebben az időszakban dolog jelentéssel is bírt.