Ugrás a tartalomhoz

Ninszun

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ninszunna szócikkből átirányítva)
Ninszun
Ninszun reliefje a Louvre-ban. A feje melletti felirat: DINGIR.MUNUS.TÚG.SÚN, azaz DNIN.SÚN
Ninszun reliefje a Louvre-ban. A feje melletti felirat: DINGIR.MUNUS.TÚG.SÚN, azaz DNIN.SÚN
HázastársaLugalbanda
GyermekeiGilgames
SzüleiEnmerkar
A Wikimédia Commons tartalmaz Ninszun témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ninszun (sumer nin-sun2 𒊩𒌆𒄢 vagy nin-suna) Enmerkar sumer király egyetlen leánya, Lugalbanda felesége, így Gilgames anyja. Az idők során mitikus alakká vált, Urukban istennőként tisztelték már a III. uri dinasztia idején (dnin-sun2), amely valószínűleg a Gilgames-eposz nagy népszerűségének köszönhető. Gudea idején Lagas egyik védelmező istennője. Az óbabiloni korban Szín-kásid templomot emelt számára (e2-KI.KAL), amelyben férjével együtt tisztelték. Anyja Ki vagy Uras, apja Enlil vagy Anu.

Élete

[szerkesztés]

Nevének jelentése: nin = hölgy, asszony, sun2 = vadtehén. „Fátyolos hercegnő” néven is ismert, egy magyarázat a Gilgames-eposz egyik mondatára utal, amely szerint: „mert elbújt (Gilgames), mint a menyasszony arca”. Más nevei: a „Nagy Királynő”, „Vadtehén Háza”. Legrégebbi ismert névalakja: Nininszína vagy Niniszína, ami arra utalhat, hogy a nin-sun2 névalak késői rövidülés és a jelentés utólagosan hozzákapcsolt. A dnin-i3-si-in-na névalak ugyanis „Íszín úrnője” jelentésű, vagyis egyszerűen az íszíni istennő vált Ninszunná.

Ninszun a Gilgames-eposzban

[szerkesztés]

A újasszír korú első táblán Gilgames álmának megfejtőjeként tűnik fel, amikor fia hozzá fordul segítségért. Itt jósolja meg, hogy Enkidu a barátja és segítője lesz. A második, óbabiloni korú tábla szövegén ismét álmot fejt, mint „Gis mindenttudó asszonyanyja”, akit a tábla végén Ninszunnaként neveznek meg. A harmadik tábla eleje óbabiloni, második része újasszír korú, az utóbbiban Ninszun jóslatot és áldást mond a Humbaba elleni harchoz, valamint Enkidu megígéri neki, hogy vigyáz a fiára.

Források

[szerkesztés]
  • (szerk.) Komoróczy Géza: Gilgames – Agyagtáblák üzenete, ékírásos akkád versek, (ford. Rákos Sándor) Bukarest, Kriterion, 1986. 64–142. old.