Nino Bixio

Nino Bixio
Született	Gerolamo Bixio 1821. október 2. Genova
Elhunyt	1873. december 16. (52 évesen) Banda Aceh
Állampolgársága	olasz (1861. március 17. – 1873. december 16.)
Foglalkozása	politikus fegyveres erők tagja
Tisztsége	member of the Chamber of Deputies of the Kingdom of Italy (1861. január 27. – 1870. november 2.) Olasz Királyság szenátora (1870. február 6. – 1873. december 16.)
Kitüntetései	Grand Officer of the Military Order of Savoy Knight Grand Cross of the Order of Saints Maurice and Lazarus Knight grand cross of the order of the crown of Italy Commemorative Medal of the Unity of Italy Commemoration Medal for the thousand of Marsala Gold Medal of Military Valour
Halál oka	kolera
Sírhelye	Staglieno Cemetery Pantheon (1892. november 21. – , Pantheon IV)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nino Bixio témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gerolamo Nino Bixio (Chiavari, Genova mellett, 1821. október 2. – Acsin, Szumátra, 1873. december 14.) olasz tábornok.

Életútja

1835-ben a szárd kereskedelmi tengerészeti szolgálatba lépett, beutazta Amerikát és Ausztráliát, és lassanként hajóskapitányi rangra emelkedett. Az 1848-as szabadságharc kitörésekor az olasz felkelő csapatokhoz csatlakozott, részt vett Velence, szintúgy Garibaldi alatt Róma védelmezésében, és minthogy e küzdelmekben megsebesült, visszavonult Genovába, ahol 1850-ben ismét tengerész lett. Az 1859-es háborúban mint őrnagy egy alpesi vadászcsapatot vezérelt, és a villafrancai béke megkötése után ezredessé nevezték ki. 1860-ban Garibaldit Szicíliába követte, és mint a marsalai ezer vitéz egyike, kiváló részt vett Szicília és Nápoly felszabadításában. Küzdött Calatafiminál és Palermónál, elfoglalta Reggiót, és eldöntötte a Volturno mellett kivívott győzelmet. 1862-ben tábornoki ranggal az olasz hadseregbe lépett, 1863-ban Alessandria parancsnokává lett, 1865-ben pedig tagja az olasz parlamentnek. Az 1866-os hadjáratban mint dandárparancsnok szerepelt, szintúgy 1871-ben, amidőn Civitavecchia megszállása után Róma bevételének tanúja volt. Ekkor rövid időre visszavonult a magánéletbe, de már 1873-ban Maddaloni nevű hajóján Szumátrába utazott, és ott bérbe adta hajóját a holland kormánynak az acsini hadjáratra. Eközben kapta meg a kolerát, mely halálát okozta.

Életrajzát megírta Guerzoni (2, kiadás Flor. 1875., 2 kötet). Magyar nyelven írt rövid életrajzait a Vasárnapi Ujság (1874. 3.) és Magyarország és a Nagyvilág (1874. 3.) közölték. újabb életrajza Delvecchiótól: Cenni biografiai di Nino Bixio (Genova, 1887). Bixio a magyar emigráció számos tagjával is baráti viszonyban állott, különösen azokkal, akik Garibaldi 1860-os expedíciójában részt vettek, elsősorban gróf Teleki Sándorral, aki Emlékirataiban több helyen megemlékezett róla.

Forrás

• Bixio. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X