Niklaus Wirth

Niklaus Wirth
Született	1934. február 15. Winterthur
Elhunyt	2024. január 1. (89 évesen) Zürich
Állampolgársága	svájci
Nemzetisége	svájci
Foglalkozása	mérnök, matematikus, informatikus
Iskolái	Zürichi Műegyetem (–1959, BSc) Laval Egyetem (–1960, MSc) Kaliforniai Egyetem (–1963, PhD)
Kitüntetései	A művészetek és a tudományok érdemrendje Computer History Museum fellow IEEE Emanuel R. Piore Award (1983) Turing-díj (1984) honorary doctorate at the Laval University (1987) Computer Pioneer Award (1987) Marcel Benoist-díj (1989) ACM Fellow (1994) a Masaryk Egyetem díszdoktora (1999) Programming Languages Achievement Award (2007)
Niklaus Wirth aláírása
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Niklaus Wirth témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Niklaus Wirth, teljes nevénː Niklaus Emil Wirth (Winterthur, 1934. február 15. – 2024. január 1.) svájci professzor, egyetemi tanár, mérnök, matematikus, informatikus, a számítástudomány, azon belül a strukturált és az objektumorientált programozás egyik svájci úttörője, több magas szintű programozási nyelv kidolgozója.

A szakértők többségének véleménye szerint a tíz legfontosabb kutató egyike a számítástudomány eddigi történetében.

Aláírása a Programozás Modula-2-ben című könyvének dedikált példányán

Munkásságával párhuzamosan jelentős és sikeres erőfeszítéseket tett a számítástudomány, számítógép-tudomány egyenrangú tudományként való elismertetése érdekében.

Élete, munkássága

Walter Wirth és Hedwig Keller fiaként született. 1959-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet a Zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen (ETH Zürich). 1960-ban a kanadai Laval Egyetemen szerzett oklevelet, majd Ford-ösztöndíjasként doktorátust 1963-ban a Berkeley Egyetemen.

1963–1967 között adjunktus volt a Stanford Egyetemen majd a Zürichi Egyetemen. 1968-ban már professzorként tért vissza az ETH-ra, ahol 1999-ig, nyugalomba vonulásáig számítástudományt oktatott és kutatásokat folytatott.

1968-ban kezdték el munkatársaival a Pascal programozási nyelv fejlesztését, és 1970-ben készült el a fordítóprogram első működőképes változata. 1975-ben készült el a Modula, amely azonban nem terjedt el, és inkább kísérletinek tekinthető. 1976–1977, valamint 1984–1985 között a Xerox Palo Altó-i Kutató Központjában (PARC – Palo Alto Research Center) végzett kutatásokat.

1977–1981 között fejlesztették ki a Lilith személyi számítógépet. 1979-ben készült el a Modula-2. Ez lett a Lilith operációs rendszeréhez mellékelt fordítóprogram. Ő tervezte továbbá 1986-ban a Ceres számítógépet. 1988-ban készült el az Oberon nyelv.

Kutatásai ebben az időszakban olyan programozási nyelvek megalkotására irányultak, amelyeknek nyelvi felépítése mintegy automatikusan kikényszerítik a szigorú típusosságot és a strukturált programozási technika alkalmazását a lehetséges programozási hibák lehető legminimálisabbra csökkentése érdekében.

Az első nyelv, amelyet kifejlesztett (Helmut Weberrel), az Euler volt. Az általa később megtervezett nyelvek alapjait vetette meg. Később érdeklődése a csoportmunkát segítő, moduláris programozási nyelv megalkotása felé fordult. Itteni tapasztalatai alapján fordult a személyi számítógépek fejlesztése felé.

Ezt követően az objektumorientált programozási technika és nyelvi támogatása irányában végzett kutatásokat.

Művei

• Algoritmusok + Adatstruktúrák = Programok (Algorithms + Data Structures = Programs), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982, ISBN 9631038580, fordította: Lehel Jenő
• Programming in Modula-2, 1982
• Kathleen Jensen – Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv – Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988, ISBN 9631077357
• Project Oberon, 1992
• Compiler construction, 1996

Magyarul

• Algoritmusok + adatstruktúrák = programok; ford. Lehel Jenő; Műszaki, Bp., 1982
• Kathleen Jensen–Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv. Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása; ford. Mikolás Zoltán; Műszaki, Bp., 1982
• Kathleen Jensen–Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv. Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása az ISO Pascal szabvány szerint; 2. bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1988

Díjak, elismerések

• 1983 – IEEE Emanuel R. Piore Díj
• 1984 – ACM Turing-díj
• 1988 – IEEE Computer Society, Computer Pioneer Díj
• 1989 – IBM Europe Science and Technology Prize 1988
• 1989 – Marcel Benoist Díj
• 1992 – A Svájci Mérnöki Akadémia (Swiss Academy of Engineering) tagja
• 1994 – Foreign Associate, US Academy of Engieering
• 1996 – Pour le Merite rend (Orden Pour le Merite)
• 1999 – SIGSOFT, Outstanding Research Award in Software Engineering
• 1999 – Leonardo da Vinci Medal. Societe Europeenne pour la Formation des Ingenieurs (SEFI)
• 2002 – Eduard-Rhein Technology-Prize, München
• 2004 – Fellow of the Computer History Museum
• 2007 – SIGPLAN Programming Languages Achievement Díj

Díszdoktori címei

• 1978 – York-i Egyetem (University of York, Nagy Britannia)
• 1978 – Ecole Polytechnique Federale, Lausanne, Svájc
• 1987 – Laval Egyetem (Laval University), Quebec, Kanada
• 1993 – Linz-i Johannes Kepler Egyetem (Johannes Kepler Universitaet Linz, Ausztria)
• 1996 – Novoszibirszki Egyetem (University of Novosibirsk), Oroszország
• 1997 – The Open University, Nagy Britannia
• 1998 – Pretoriai Egyetem (University of Pretoria), Dél-Afrikai Köztársaság
• 1999 – Masaryk Egyetem (Masaryk University), Brno, Csehország

Dokumentumfilmek

• Niklaus Wirth on Teaching Computer Science, az ieeeComputerSociety csatornáján, Niklaus Wirth és Charles Severance (Computer Magazine) beszélgetése. Eredeti címː Niklaus Wirthː The Art of Teaching Computer Science (angolul)
• Reviving a computer system of 25 years ago – Wirth, 2014, Niklaus Wirth előadása az ETH-n (angolul)

Források

• Saját honlapja az ETH-n
• 70 éves a Pascal atyja