Niederösterreichische Landesbahnen

Niederösterreichische Landesbahnen
Típus	közlekedési társaság Landesbetrieb für Verkehr
Alapítva	1895
Megszűnt	1922
A Wikimédia Commons tartalmaz Niederösterreichische Landesbahnen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dampftriebwagen in Groß Gerungs

Zug der Pressburger Bahn im Eisenbahnmuseum Schwechat

A Niederösterreichische Landeseisenbahnamt, illetve 1908-tól a Niederösterreichische Landesbahnen egy hivatal volt az Osztrák-Magyar Monarchia Alsó-Ausztria tartományában, illetve az Osztrák Köztársaság azonos nevű tartományában, mely a helyi vasutak finanszírozásáért, tervezésérért, építéséért, üzemeltetéséért volt felelős. 1922-ig létezett.

Története

A 20. század második felében az Osztrák-Magyar Monarchia vasúti fővonalhálózata már jórészt elkészült, a probléma az volt, hogy nem voltak fejlődőképes gazdasági területek a vasútvonalak mentén. A vasúthálózat vidéken csak kezdetleges volt. Az 1880. május 25-én a Monarchia osztrák felének helyi vasutairól szóló ideiglenes törvényt többször is bővítették, bevezetve egy sor műszaki, működési és igazgatási egyszerűsítést, melynek fő célja a vasutak építésének és üzemeltetésének könnyítése volt. Túl ezeken az állami intézkedéseken a tartományok maguk is kezdeményezték a vasúthálózat bővítését és határozat született az országos Landesbahnen (tartományi vasutak) létrehozására.

Az 1895. május 28-i tartományi törvénnyel tehát Alsó-Ausztriában létrehoztak egy tartományi vasúti hivatalt, amit a tartományi vasúti tanács jóváhagyott. A hatóságok által létrehozott tartományi vasutak formálisan független részvénytársaságok voltak, melyeknek a tartomány pénzügyi garanciát adott. Általában ebből történt a törzsrészvények 70%-ának megszerzése, valamint további vasúttársaságok, melyeknek üzemeltetése jövedelmező volt (elvben megvásárolta a deficitest is) részvényeinek vagy kötvényeinek felvásárlása. 1914-ig 351 km normál nyomtávú és 200 km keskeny nyomtávú vasút épült.

1905-ig az Eisenbahnamt (Vasúti hivatal), mint gyűjtőmegnevezés hálózati üzemeltetésének megnevezése „Niederösterreichische Landesbahnen“ volt, majd 1908 január 1-től a parlament állásfoglalásával hivatalosan is ez lett. Ugyanekkor megnövekedett tevékenységi köre miatt a hivatal szétvált egy tartományi vasútigazgatási (Landeseisenbahn-Direktion) a meglévő hálózat működtetésére, és egy tartományi vasútépítési igazgatóságra (Landeseisenbahn-Baudirektion) az új tartományi vasutak építésére és szervezésére.

Az első világháború kitörésével a nem kifejezetten hadicélokat szolgáló vasútépítés megállt. Egy sor már részletesen kidolgozott projekt később se valósult meg, mivel pénzügyi alap az építésre a háború után se volt. Az egyetlen projekt 1927-ben még a keskenynyomtávú Ruprechtshofen-Gresten helyi vasút volt, melynek építése még 1914-ben a háború kezdete előtt kezdődött. Csakúgy, mint a háború után években, a tartományok pénzügyi helyzete romlott és ezek az anyagi eszközök már nem fedezték a működési költségeket, a tartományi vasutak elsősorban takarékossági intézkedésekkel próbálták meg a működést fenntartani. Ennek ellenére a tartományi vasutak gazdasági helyzete gyorsan romlott, így azután az állam a vállalatot 1921. január 1-el bérbe vette. 1922. szeptember 30-án a Tartományi Vasútigazgatóságot (Landeseisenbahn-Direktion) feloszlatták, a vasutat átvette az Osztrák Szövetségi Vasutak (BBÖ). A személyzetet a BBÖ átvette és ott folytatták eddigi tevékenységüket tovább.

Vonalhálózat

Normál nyomtávú

Vonal	Társaság	Hossza	Koncesszió	Megnyitás
Stammersdorf–Auersthal	Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal	21,878 km	16. Nov. 1901	26. April 1903
Gänserndorf–Gaunersdorf (heute Gaweinstal)	Lokalbahn Gänserndorf–Gaunersdorf	22,513 km	15. März 1902	13. Sept. 1903
Korneuburg–Ernstbrunn	Lokalbahn Korneuburg–Ernstbrunn	29,883 km	18. Juni 1904	27. Nov. 1904
Ernstbrunn–Hohenau	Lokalbahn Ernstbrunn–Hohenau− Poysdorf–Gaunersdorf	48,823 km	14. Feb. 1906	15. Nov. 1906
Dobermannsdorf–Poysdorf	Lokalbahn Ernstbrunn–Hohenau− Poysdorf–Gaunersdorf	21,556 km	14. Feb. 1906	8. Mai 1907
Mistelbach Lokalbahnhof–Gaunersdorf	Lokalbahn Ernstbrunn–Hohenau− Poysdorf–Gaunersdorf	12,544 km	12. Sept. 1906	15. Nov. 1906
Willendorf–Neunkirchen	Lokalbahn Willendorf–Neunkirchen	12,166 km	26. Juni 1907	21. Juni 1909
Freiland–Türnitz	Lokalbahn Freiland–Türnitz	9,242 km	6. Nov. 1907	14. Okt. 1908
Auersthal–Groß-Schweinbarth	Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal	7,557 km	6. Jan. 1908	9. Aug. 1909
Bad Pirawarth–Zistersdorf	Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal	20,628 km	6. Jan. 1908	15. Juli 1911
Zistersdorf–Dobermannsdorf	Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal	8,265 km	6. Jan. 1908	14. Aug. 1909
Siebenbrunn-Leopoldsdorf–Engelhartstetten und Breitstetten–Orth an der Donau	Lokalbahn Siebenbrunn-Leopoldsdorf– Engelhartstetten–Orth	22,248 km 5,688 km	27. Juni 1908	30. Juni 1909
Retz–Drosendorf	Lokalbahn Retz–Drosendorf	39,965 km	27. Juli 1908	20. Aug. 1910
Wien–Landesgrenze bei Berg	AG Elektrische Lokalbahn Wien– Landesgrenze nächst Hainburg	60,775 km	24. Juni 1912	5. Feb. 1914
Landesgrenze–Preßburg	Pozsony Országhatárszéli Helyiérdekű Villamos Vasút	7,492 km	5. Juni 1909	5. Feb. 1914

A Pressburger Bahn már villamos üzemeltetéssel nyílt meg. Mivel a vasút a monarchia osztrák és magyar részén is haladt, két külön társaságot kellett alapítani.

A Lokalbahn Freiland–Türnitz érdekessége az volt, hogy bár tartományi vasút volt, a kkStB üzemeltette.

Keskenynyomtávú

A NÖLB minden keskenynyomtávú vonala a katonai hatóságok által meghatározott módon az un. Bosnyák-keskenynyomtáv szerint 760 mm nyomtávval készült.

Vonal	Társaság	Hossza	Koncesszió	Megnyitás
Gmünd–Litschau und Alt Nagelberg–Heidenreichstein	N. Ö. Waldviertelbahn	26,020 km 13,039 km	1898	1900. július 4.
Gmünd–Steinbach	N. Ö. Waldviertelbahn	24,234 km	1898. november 12.	1902. augusztus 10.
Steinbach–Groß Gerungs	N. Ö. Waldviertelbahn	19,410 km	1898. november 12.	1903. március 1.
St. Pölten–Kirchberg an der Pielach és Ober-Grafendorf–Mank	Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank	31,316 km 18,007 km	1896. július 11.	1898. július 4. 1898. július 27.
Mank–Ruprechtshofen	Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank	8,280 km	1904. június 4.	1905. augusztus 6.
Kirchberg an der Pielach–Laubenbachmühle	Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank	17,105 km	15. Okt. 1904	6. Aug. 1905
Laubenbachmühle–Mariazell	Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank	35,914 km	1904. október 15.	1906. december 17.
Mariazell–Gußwerk	Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank	7,130 km	1904. október 15.	1907. július 15.

A Mariazellerbahn befejezése után 1908 júliusában a St. Pölten–Kirchberg an der Pielach−Mank helyi vasúttársaságot átnevezték Niederösterreichisch-Steirische Alpenbahn-ra. 1911-től a Mariazellbahnon villamos üzem van.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Niederösterreichische Landesbahnen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. - Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.

Irodalom

• Horst Felsinger, Walter Schober: Die Mariazellerbahn. Pospischil, Wien 1971, 1973, 1979, 2002.
• Wolfdieter Hufnagl: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Transpress, Stuttgart 2003, ISBN 3-613-71214-8
• Reimar Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien