Nicolae Dabija
| Nicolae Dabija | |
.jpg) | |
| Született | 1948. július 15. Codreni, Cimişlia |
| Elhunyt | 2021. március 12. (72 évesen) Chișinău |
| Állampolgársága | moldáv |
| Nemzetisége | román |
| Foglalkozása | író akadémikus irodalomtörténész publicista politikus |
| Tisztsége | Román Akadémia tiszteleti tag MTA levelező tag |
| Iskolái | Moldovai Állami Egyetem (–1972) |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | Covid19 |
| Sírhelye | Sihla-i Szent Teodora-székesegyház[1] |
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | regény, esszé, költemény |
| Alkotói évei | 1975 – 2021 |
| Első műve | Ochiul al treilea (1975) |
| Fontosabb művei | Házi feladat (2009) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolae Dabija témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nicolae Dabija (Codreni, Cimişlia járás, 1948. július 15. – Chișinău, 2021. március 12.) román származású moldáv író, irodalomtörténész, politikus, a Román Akadémia tiszteleti és a Moldáv Tudományos Akadémia levelező tagja.[2]
Életpályája
[szerkesztés]1948-ban született a Cimişlia járásbeli Codreni községben[1] egy román nemzetiségű, ortodox vallású családba. Nagyapja, Serafim Dabija archimandrita egyike volt azon jelentős egyházi személyeknek, akiket a szovjet hatóságok 1947-ben deportáltak a Gulagra. 1966-ban beiratkozott a Moldáv Állami Egyetem újságírói szakára, ahonnan harmadik évben „románbarát és szovjetellenes tevékenység” vádjával – egy évre – kizárták,[3] de 1972-ben mégiscsak lediplomázott.[2]
1986-tól a Moldáv Írószövetség (USM) által szerkesztett Irodalom és Művészet (Literatura şi Arta) című hetilap főszerkesztője volt,[1] s ebben a minőségében jelentős szerepet játszott a román identitástudat újjáélesztésében.[4] Az 1988–1989-es években az általa vezetett hetilap volt a legfontosabb kiadvány, amely támogatta a román nyelv latin betűs írásmódra való visszatérést, valamint a román nyelv hivatalossá tételét a Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaságban (Moldáv SZSZK). A Ion Creangă Állami Tanárképző Egyetem román irodalom tanszékének oktatója, és a moldovai Nemzetközi Szabadegyetem Kommunikációtudományi Tanszékének vezető előadója is volt.[2] 1989 és 1991 között tagja volt a Moldáv SZSZK Legfelsőbb Tanácsának, továbbá két alkalommal (1990–1994 és 1998–2001 között) parlamenti képviselői mandátumot szerzett.[4] 2003-ban a Román Akadémia tiszteleti, majd 2012-ben a Moldáv Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.[5]
2021 márciusában koronavírus-fertőzéssel a chișinăui Sürgősségi Orvostudományi Intézetbe szállították, ahol kisidővel később, 72 évesen belehalt (március 12.) a fertőzés szövődményeibe.[6]
Munkássága
[szerkesztés]Több mint 80 verseskötet, esszé és újságcikk szerzője volt, melyek közül néhányat az Egyesült Államokban, Brazíliában, Franciaországban, Olaszországban és Oroszországban fordítottak le és adtak ki.[4] 1975-ben jelent meg első verseskötete az Ochiul al treilea címmel, majd ezt követte az Apă neîncepută, a Zugravul anonim, az Aripă sub cămaşă és több más mű.[1] A besszarábiai deportálásokról szóló 2009-es Házi feladat (Tema pentru acasă) című regényét [2018-ig!] nyolc kiadásban adták ki, több mint 60 000 példányban. Könyvét több nyelvre fordítottak le,[7] köztük – 2019-ben az AB-ART Könyvkiadó gondozásában, Balázs Boróka fordításában – magyarra is.[8]
Díjak, kitüntetések
[szerkesztés]Munkásságát számos díjjal ismerték el, köztük a Moldáv Írószövetség (USM) Opera Omnia-díjával,[6] valamint a Román Akadémia Mihai Eminescu-díjával (1995). 1996-ban megkapta hazája legmagasabb szintű állami kitüntetését, a Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét,[2] 2000-ben pedig – a „figyelemre méltó költői munkájáért és a román szellemiség újjáélesztésében való részvételéért” – megkapta a Románia Csillaga érdemrend parancsnoki tagozata kitüntetést.[6] 2014-ben – „a román kultúra, nyelv és szellemiség népszerűsítése iránti nagyrabecsülés jeleként” – a román államfőtől megkapta a román kulturális érdemrend tiszti fokozatát.[2]
Művei
[szerkesztés]Művei kiadási év szerint:[9][2]
- Ochiul al treilea (Chișinău, 1975 – verseskötet)
- Apă neîncepută (Chișinău, 1980)
- Povești de când Păsărel era mic (1980 – mese)
- Pe urmele lui Orfeu (Chișinău, 1983 – esszé)
- Alte povești de când Păsărel era mic (1984 – mese)
- Zugravul anonim (Chișinău, 1985)
- Aripă sub cămașă (1989)
- Domnia lui Ștefan cel Mare (1991 – mese)
- Moldova de peste Nistru – vechi pământ strămoșesc (1991 – esszé)
- Nasc și la Moldova oameni (1992 – mese)
- Dreptul la eroare (1993)
- Lacrima care vede (1994)
- Oul de piatră (1995)
- Libertatea are chipul lui Dumnezeu (Craiova, 1997 – esszé)
- Fotograful de fulgere (1998)
- Icoană spartă, Basarabia (Craiova, 1998 – esszé)
- Harta noastră care sângeră (1999 – esszé)
- Tăceri asurzitoare (2000)
- La est de vest (2001 – esszé)
- Vai de capul nostru! (2001 – esszé)
- În căutarea identității (2002 – esszé)
- Maraton printre gloanțe (Râmnicu Sărat, 2008)
- 101 poeme (Bukarest, 2009)
- Privighetori împăiate (Iași, 2009)
- Házi feladat (Iași, 2009 – regény)
- Poeme pentru totdeauna. Opera poetică (Iași, 2011)
- Drumul spre biserică (Chișinău, 2013 – esszé)
- Urma sârmei ghimpate (Râmnicul Sărat, 2013 – esszé)
- Nu vă îndrăgostiți primăvara! (Chișinău, 2013 – novella, az Irodalom és Művészet hasábján)
- Manifest de Unire (Bacău, 2013 – esszé)
- Tăceri tălmăcite-n cuvinte (Botoșani, 2014)
Magyarul
[szerkesztés]- Házi feladat. Regény; ford. Balázs Boróka; AB-ART, Bp., 2019
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Lacrimi şi durere. Unde vă puteţi lua rămas bun de la regretatul scriitor Nicolae Dabija (román nyelven). publika.md, 2021. március 13. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ a b c d e f S-a stins din viață sriitorul și omul politic Nicolae Dabija. In.: Foaia românească. LXXI. évfolyam, 2021/12. szám, 8. oldal, ISSN 1418-8341
- ↑ Biografie Academician Nicolae Dabija (román nyelven). citateortodoxe.ro. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ a b c Cine a fost Nicolae Dabija: scriitor, academician, deputat în primul Parlament (román nyelven). zdg.md, 2021. március 12. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ Scriitorul basarabean Nicolae Dabija, infectat cu COVID-19, a murit la 72 de ani. Dabija era membru al Academiei Române și membru corespondent al Academiei de Științe a Moldovei (román nyelven). g4media.ro, 2021. március 12. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ a b c Scriitorul Nicolae Dabija a murit, după ce s-a infectat cu Covid-19 (román nyelven). hotnews.ro, 2021. március 12. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ Ascultă online romanul „Tema pentru acasă” în lectura autorului Nicolae Dabija (román nyelven). eucitesc.md, 2018. március 2. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ A Házi feladat a Libri Könyvkereskedelmi Kft. honlapján (magyar nyelven). libri.hu. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ „Plecă și Dabija…” – un emoționant mesaj de adio, la moartea marelui scriitor basarabean al recuperării limbii române (román nyelven). ziaristii.com, 2021. március 13. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
