Ngombi
| Ngombi | |
 | |
| Hajó formájú Ngombi | |
| Besorolás | |
| kordofon → összetett → ívhárfa pengetős | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 322.11 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ngombi témájú médiaállományokat. | |
A ngombi nyolchúros afrikai ívhárfa, melyet Gabonban a fang, a cogo, a kele és más népek használnak ének kíséretére és spirituális, rituális célokra.
Leírása
[szerkesztés]A ngombi nyitott hárfa, ívhárfa. Rezonátorteste fából faragott-kivájt hosszúkás vályú formájú, melynek nyitott részére rezonánsként szolgáló bőrhártya feszül. Az enyhén ívelt, hangolókulcsokkal ellátott nyak a test hátoldali részéből kinővő nyúlványához, polchoz van rögzítve kötözéssel: ennek alapján a ngombi az afrikai hárfák Wachsmann-féle tipológiája szerinti harmadik csoportba, a polcos típusba tartozik.[1]
A Gabon belső területein található hárfák testformája szabályos vagy finoman kiöblösödő téglaforma, a nyak rögzítésére szolgáló felső vége gyakran egy emberi fejet formáló szobrocska. Ez legtöbbször női fej, de egyes példányokon lehet Ianus-arcú, vagy férfifej is. A déli területeken ezzel szemben a test inkább hajó formájú, lekerekített keresztmetszetű, a nyak rögzítését segítő nyúlvány itt nem figurális, de a hajó orrára, orrárbócára emlékeztet. Más afrikai figurális hárfáktól eltérően a hangszertestnek alul rendszerint nincs emberi lábakat megformáló nyúlványa.[2]
A test kivájt hasi oldalára rezonánsként szolgáló antilop- vagy ritkábban gyíkbőrt feszítenek, melyet vagy kötözéssel, vagy szegekkel rögzítenek. Hosszanti irányban a bőr alatt enyhén domborúra meghajlott fapálca fut végig, amely a húrtartó szerepét tölti be. A pálca a nyolc húrnak megfelelően nyolc ponton a bőrrel megegyező helyeken ki van lyukasztva a húrok átfűzéséhez. A rezonánsbőrön kerek hangnyílás is van.
A hárfanyak a test hátoldalából kinövő nyúlvány tövébe illeszkedik, majd feljebb egy helyen a nyúlványba fúrt lyukakon át kötözéssel van rögzítve. Enyhén ívelt formájú, profilja a hangszer hossztengelye irányában enyhén nyújtott elliptikus. A nyak kónikus furataiba illeszkedik a nyolc darab fa hangolókulcs.[3]
A húrok a Vanilla africana nevű kúszónövény légzőgyökereiből készülnek.[4] A húrtartó pálca, majd a rezonánsbőr lyukain átfűzve indulnak ki a nyakon elhelyezett hangolókulcsok irányába, amikhez egy ravasz, a nyakat is átkaroló hurkolási módszerrel csatlakoznak, ami azt a célt szolgálja, hogy a húrok feszítő ereje kiegyensúlyozottan hasson a nyakra. Ez a megoldás hasonló ahhoz, mint amit a kundi hárfa esetében is alkalmaznak.[5]
Használata
[szerkesztés]A ngombit függőleges helyzetben szólaltalják meg, vagyis játék közben a hárfa teste a zenész hasához simul, a nyak kifelé mutat. A jobb kéz rendszerint a bal fölött helyezkedik el, a négy magasabb húrt pengeti, míg a bal a négy mélyebbet.[6]
A ngombi hangsora hexatonikus, a Pierre Sallée által közölt skála ereszkedő sorban szolmizálva: re - dó - lá - szó - fá(♯) - mi(♭) - re - dó, ahol a fá illetve a mi hangok intonálása eltér az európai zenében megszokottól, ezek a re illetve a dó hangokkal semleges tercet képeznek.[7]
A ngombi zenéje a hangszer sajátos hangolásának, játékmódjának köszönhetően az európai zenéhez szokott fülnek is meglehetősen tonálisnak, harmonikusnak hat.[8] A mindennapokban a hárfán kísért énekek anekdotikusak, barátságokról, szerelmekről, napi eseményekről szólnak.[9] A ngombi fontos szerepet kap bizonyos beavatási szertartásokban, mint amilyen a bwiti.[10]
A ngombi évszázadok óta szinte változatlan formában létezik, amit Michael Praetorius 1620-ban kiadott Theatrum instrumentorum seu sciagraphia című munkájának XXXI. tablóján látható hárfaábrázolás bizonyít, ami tökéletesen megfelel a gaboni hárfa kele nép által ma is használt változatának.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kubik 2000, 272-273. o.
- ↑ Sallée 1985, 28-29. o.
- ↑ Sallée 1985, 29-30. o.
- ↑ Sallée 1985, 213 lábjegyzet. o.
- ↑ Sallée 1985, 30-31. o.
- ↑ Sallée 1985, 218-219. o.
- ↑ Sallée 1985, 203-204. o.
- ↑ Sallée 1985, 16. o.
- ↑ Sallée 1985, 221. o.
- ↑ Sallée 1985, 7. o.
- ↑ Sallée 1985, 37-39. o.
Források
[szerkesztés]- Sallée, Pierre. L'Arc et la harpe, contribution à l'histoire de la musique du Gabon – thèse de doctorat non publiée (pdf) (francia nyelven), Párizs-Nanterre-i Egyetem (1985).
- Kubik, Gerhard. Central Africa: An Introduction. In: The Garland Handbook of African Music (angol nyelven). New York and London: Taylor & Francis. ISBN 0-8153-3473-7 (2000)
