Ngai
| Ngai | |
| Nem | férfi |
| Házastárs | Olapa |
Ngai (más néven Múrungu vagy Enkai ) a Legfelsőbb Isten a kikuju (vagy gikuyu) és a velük rokon kenyai embu, meru és kamba népcsoportok, valamint a kenyai és tanzániai maszájok hagyományos hitvilágában.[1] Ngai a világegyetem és minden benne lévő dolog teremtője. A fent említett népek a Kirinyaga-hegy (Kenya-hegy) felé fordulva imádják istenüket, miközben a szent Mugumo-fa (egy fügefafaj) alatt imádkoznak és kecskeáldozatot mutatnak be. Olyan alkalmakkor mutatnak be áldozatot, mint a szárazság, járványok, vetés és aratás, valamint az emberi élet olyan szakaszai, mint a születés, a házasság és a halál.[2]
Ngai tisztelete a kikujuk, embuk, meruk és kambák között
[szerkesztés]Jomo Kenyatta kenyai antropológus, későbbi elnök megjegyzi, hogy: „Az imákban és áldozatokban Ngai-t a gikuyu-k Mwene-Nyaga (a fényesség birtokosa) néven szólítják meg.” A továbbiakban ezt írja: „Ez a név a Kĩrĩ-Nyaga (a Kenya-hegy kikuju neve) nevéhez kapcsolódik, ami azt jelenti: "az, ami fényes, vagy a fényesség hegye"”.[3][4]
A kikuju teremtésmítosz szerint Ngai teremtette az emberiséget, az első férfi neve Gikuyu, az első nő neve pedig Mumbi. A teremtés után Ngai egy hegyet teremtett „pihenőhelyéül, és csodáinak jeleként.” [5] Mũmbi kilenc lányt szült, akik a kikuju nép 9 nemzetségének ősei lettek. A fő klánok nevei a következők: (1) Acheera; (2) Agachikũ; (3) Airimũ; (4) Ambũi; (5) Angarĩ; (6) Anjirũ; (7) Angũi; (8) Ethaga; (9) Aithĩrandũ. [5]
Ngai a maszájok körében
[szerkesztés]A maszájok ősi vallásában Ngai (más néven Engai vagy Enkai ) a legfelsőbb teremtő, aki egyszerre rendelkezik férfias és nőies vonásokkal (androgün).[6] A maszájok Ngai ősi lakhelyét „Ol Doinyo Lengai”-ként emlegetik, a kifejezés szó szerinti lefordítása „Isten hegye”, a maszájok szerint ez a hegy a Kenya-hegy.
Ngai vagy Enkai neve az „eső” szinonimája a maszáj nyelvben.
A maszáj vallásban a Laibon (többes számban: Laiboni) jár közben az élők világa és a Teremtő között. Ők a maszájok főpapjai és jósai. A vallási szertartások – köztük az étel és italáldozatok – levezetése mellett fizikailag és lelkileg is gyógyítják az élőket. [7]
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kenyata (1938), pp. 22-23, 41, 233
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)Middleton and Kershawnevű lábjegyzeteknek - ↑ Kenyata, Jomo, Facing Mount Kenya, "The Conception of a Deity", (introduction by B. Malinowski) originally published by Martin Secker & Warburg LTD, (1938), [in] South African History Online, pp. 233-234 (PDF: pp. 261-262), (Retrieved 5 April 2019)
- ↑ Kenyata, Jomo, 'Facing Mount Kenya, (chapter: "The Conception of a Deity") [in] Ben-Jochannan, Yosef, African Origins of the Major "Western Religions", Black Classic Press (reprint, 1991), ISBN 9780933121294 pp. 42-49, (Retrieved 5 April 2019)
- ↑ a b Kenyatta, Jomo. Facing Mt. Kenya, 2nd, Vintage Books, 175. o. (1965). ISBN 0-394-70210-7
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)Asante and Mazama p. 427nevű lábjegyzeteknek - ↑ Asante, Molefi Kete; Mazama, Ama; Encyclopedia of African Religion, Volume 1, SAGE (2009), [p. 428, ISBN 9781412936361 (retrieved March 18, 2020)
Irodalom
[szerkesztés]- Kenyata, Jomo, Facing Mount Kenya, ( B. Malinowski bevezetője) eredetileg kiadó : Martin Secker & Warburg LTD, (1938), [in] South African History Online, pp. 22–23, 41, 233–234, [1] (Letöltve: 2019. április 5.)
- Ben-Jochannan, Yosef, African Origins of the Major "western Religions", Black Classic Press (reprint, 1991), pp. 42–49,ISBN 9780933121294 [2] (Letöltve: 2019. április 5.)
- Middleton, John; Kershaw, Greet; A kenyai kikuyu és kamba: Kelet-Közép-Afrika, 5. rész, Routledge (újranyomás, 2017), p. 128,ISBN 9781315313115 [3] (Letöltve: 2019. április 5.)
- Kenyatta, Jomo (1965). Mt. Kenya felé néz (2. kiadás). Vintage könyvek. p. 175
- Olney, James, Tell Me Africa: An Approach to African Literature, Princeton University Press (2015), p. 88,ISBN 9781400870592, [4] Letöltve: 2019. április 5.)
További irodalom
[szerkesztés]- JN van Luijk, Traditional Medicine among the Kamba of Machakos District, Kenya, Volume 2, Royal Tropical Institute, Department of Tropical Hygiene, Sub. Trópusi Egészségügyi Tanszék (1982), Indiana Egyetem
Internetes források
[szerkesztés]- Ngai, The High God of the Kikuyu (angol nyelven)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Ngai című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.