Ugrás a tartalomhoz

Nezara

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nezara
Zöld vándorpoloska (Nezara viridula)
Zöld vándorpoloska (Nezara viridula)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Poloskák (Heteroptera)
Alrendág: Címerespoloska-alkatúak (Pentatomorpha)
Család: Címeres poloskák (Pentatomidae)
Alcsalád: Címeres poloskaformák (Pentatominae)
Nemzetség: Valódi címeres poloskák (Pentatomini)
Nem: Nezara
Amyot et Serville, 1843
Fajok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nezara témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nezara témájú kategóriát.

A Nezara a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjében a poloskák (Heteroptera) alrendjébe sorolt címerespoloska-alkatúak (Pentatomomorpha) öregcsalád névadó valódi címeres poloskák (Pentatomini) nemzetségének egyik neme.

A fajok elkülönítése meglehetősen nehéz; számuk is erősen vitatott. Az ITIS rendszerében a nem monotipikus; egyetlen faja a zöld vándorpoloska (Nezara viridula).

A nemnek a 20 században még több mint hatvan faja volt, azóta többet más nemekbe soroltak át (pl. a Mediterráneumban honos N. heegeri-t és N. millierei-t az Acrosternum nembe.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Az eredeti, több mint hatvan fajt felölelő nem fajainak többsége trópusi, illetve újvilági. A palearktikumban mindössze hét faja él, közülük Dél-Európában három. A közép-dunai faunakerületben 3 faj és 3 változat él, de az elmúlt évezredben ezeket hazánkban nem mutatták ki. A zöld vándorpoloskát (Nezara viridula) 2002-ben figyelték meg először, azóta egész Magyarországon elterjedt. Nemcsak a kertészeti és szántóföldi kultúrákban okoz jelentős károkat, de az utcai fákon is megél.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Fűzöld színű, közepes vagy nagy termetű. Hátoldala kevéssé domború, a hasa inkább. A 2. haslemezen majdnem a hátulsó csípők között egy dudor alakult ki. A szipóka első íze nem érinti a fej alapját. Az előhát vállcsúcsai nem hegyesek és nem szögellnek ki, oldala nem foga­zott. A fej hosszúkás, a széles fejpajzs vége szabadon áll. Csápdudora lát­ható. Középmellén erős, hosszanti, ék alakú borda húzódik. A bűzmirigy kivezető nyílása hosszabb vagy rövidebb hegyben végződik. A fej széle a szemek előtt egy kis darabon sárga, az előhát oldala és az exocorium széle mintegy a közepéig szintén sárga. A connexivumokból csak sárga szegélyük látszik, szelvényenként 1-1 fekete folttal.

Életmódja, élőhelye

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]