Neuss ostroma

	Neuss ostroma
Konfliktus	Burgundiai háborúk
Időpont	1474. július 29. – 1475. május 29.
Helyszín	Neuss, Németország
Eredmény	III. Frigyes győzelme
	Szemben álló felek
Burgundi Hercegség ; Kölni Palotahercegség	III. Frigyes német-római császár ; Köln
	Parancsnokok
III. Frigyes német-római császár	Károly burgundi herceg
	Szemben álló erők
14 ezer	4 ezer
	Veszteségek
Ismeretlen	Ismeretlen
	Térkép
	Neuss Pozíció Németország térképén
	é. sz. 51° 12′ 00″, k. h. 6° 42′ 00″51.200000°N 6.700000°EKoordináták: é. sz. 51° 12′ 00″, k. h. 6° 42′ 00″51.200000°N 6.700000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Neuss ostroma témájú médiaállományokat.

Neuss ostroma tíz hónapon át tartott 1474. július 29-étől, amikor a Burgundi Hercegség csapatai megjelentek a város falai előtt. 1475. május 29-én megérkezett III. Frigyes német-római császár felmentő serege, és felszabadította a várost.

Az ostrom

Neuss a Rajna partján, Kölntől 35 kilométerre északra fekvő város. A település és Ruprecht rajnai palotagróf, Köln érseke között vita bontakozott ki egy adófizetési ügyben. Ruprecht a burgundi herceg segítségét kérte. Merész Károly úgy döntött, segít, és elfoglalja a várost. Úgy tervezte, hogy néhány hét alatt beveszi a települést. 1474. július 29-én körülbelül 14 ezer burgundiai katona érkezett Neuss elé, amelyet nagyjából négyezer ember védett. A herceg csapatában a burgundiaiakon kívül pikárdiaiak, liège-iek, gelderniek és angolok is voltak. Az itáliaiakat Cola di Montforte, Campobasso grófja vezette. Az ostromlók között volt Martin Schwartz zsoldosvezér is, aki később a rózsák háborúja utolsó csatájában esett el a York-pártiak oldalán Stoke Fieldnél.^[1]

A támadók megerősített állásokat építettek ki, és a kor egyik legmodernebb tüzérségével megkezdték az ágyúzását, ami idővel komoly károkat okozott a falakban és az épületekben. Több kézitusa is volt, amely mindkét oldalon súlyos veszteségeket okozott. Az ostrom elején Campobasso grófja elfoglalta a várostól keletre eső két sziget egyikét, Werdtet. Január 20-án a Rajna áradása elöntötte a területet, és megsemmisítette a burgundiai tábort. Komoly harcok alakultak ki a város déli részénél, a Felső kapunál (Obertor), Károly főhadiszállásának közelében. Hasonlóan súlyos összecsapások voltak az Alsó kapunál (Niedertor), a település északi részén is, ahol a támadókat Giacomo Galeotto nápolyi és Giacomo Valperga piemonti parancsnok vezette.^[1]

1475. január 7-én III. Frigyes német-római császár háborút hirdetett a a Kölni Választófejedelemség ellen. A birodalmi sereg megközelítette Neusst, de nem támadta meg a támadókat. III. Frigyes és Károly megállapodott arról, hogy a herceg felfüggeszti az ostromot és nem támogatja tovább Ruprecht igényét. A császár különböző privilégiumokkal, köztük a pénzverés jogával ismerte el a polgárok bátorságát. Ruprecht megtarthatta címét, de száműzetésbe kényszerült.^[2]

Források

↑ Carl Pause: Carl Pause. Burgundian Weapons and Military Equipment From the Burgundian Siege of Neuss 1474-1475. Acta Militaria Nediaevalia (2010). Hozzáférés ideje: 2019. március 8.
↑ History 2: Siege of Neuss 1474-1475. WHKMLA. Hozzáférés ideje: 2019. március 8.

[Carl_Pause_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Carl Pause

[History_2_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] History 2

[1]

[2]