Ugrás a tartalomhoz

Neumer Katalin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neumer Katalin
Született1956. november 20.[1][2]
Budapest[2]
Elhunyt2015. augusztus (58 évesen)[1][2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozása
  • filozófus
  • filozófiatörténész
  • nyelvész
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1975–1981)

SablonWikidataSegítség

Neumer Katalin (Budapest, 1956. november 20.Budapest, 2015. augusztus)[4] magyar filozófus, filozófiatörténész. A filozófiai tudományok kandidátusa (1990), a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2002).

Életpályája

[szerkesztés]

1975–1981 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-filozófia szakos hallgatója volt. 1981–1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar filozófia tanszékén tudományos ösztöndíjas és tudományos munkatárs volt. 1987–1991 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, 1991–2002 között tudományos főmunkatársa, 2003-tól tudományos tanácsadója volt. 1989-től az S-European Journal for Semiotic Studies szerkesztőségi tagja volt. 1995–2015 között a Magyar Wittgenstein Társaság elnöke volt. 1997–2000 között a nyelv- és tudományfilozófiai kutatócsoportot vezette. 2002-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. 2004-től a Wittgenstein-Studien szerkesztőségi tagja volt. 2011–2015 között a Filozófiai Tudományos Bizottság, a Filozófiai Bizottság és a Magyar Filozófiai Társaság tagja volt.

Munkássága

[szerkesztés]

A Heidelbergi Egyetem filozófia tanszékén 3 évig ösztöndíjas volt. Hosszabb tanulmányutat tett Cambridge-ben, Bécsben, Fribourgban, Wolfenbüttelben, Prágában és Bergenben. Kutatási területe kezdetben az irodalomelmélet a prózaelemzés volt, majd a nyelvfilozófia, Ludwig Wittgenstein filozófiája volt. Utóbb a XVIII. századi nyelvfilozófia története, a nyelv és a gondolkodás viszonya, a relativizmus, a szóbeliség és az írásbeliség viszonya foglalkoztatta.

Temetése a Megyeri temetőben történt (2-es parcella).

Művei

[szerkesztés]
  • Határutak. Ludwig Wittgenstein késői filozófiájáról (1991)
  • Tévelygések a nyelv labirintusában. Filozófiai-irodalmi tanulmányok (1995)
  • Gondolkodás, beszéd, írás (1998)
  • Nyelv, gondolkodás, relativizmus (1999)
  • Die Relativitat der Grenzen. Studien zur Philosophie Wittgensteins (2000)
  • Kép, szó, írás Wittgenstein filozófiájában (2002)
  • Kép, beszéd, írás (2003)
  • Traditionen Wittgensteins (szerkesztő, 2004)
  • Minden filozófia "nyelvkritika". 1.: Nyelvfilozófia Locke-tól Kierkegaard-ig (2004)
  • Sprache, Denken, Nation: Kultur- und Geistesgeschichte von Locke bis zur Moderne (társszerkesztő, 2005)
  • A lélek aspektusai. Wittgenstein a "Filozófiai vizsgálódások" után (2006)
  • Identitások és médiák 1: Identitások és váltások (2015)
  • Identitások és médiák 2: Médiák és váltások (2015)

Fordításai

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ. (Hozzáférés: 2018. december 7.)
  2. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. július 31., PIM96388
  3. Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  4. a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek és támogatott kutatóhelyeinek kutatói. Szerkesztette: Haraszthy Ágnes és Tolnai Márton. Budapest, MTA Kutatás- és Szervezetelemző Intézet, 1992.
  • Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8