Ugrás a tartalomhoz

Neumann-palota (Miskolc)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neumann-palota
TelepülésMiskolc
CímSzéchenyi István utca (88.)
Hasznosítása
Felhasználási területépület
Elhelyezkedése
Neumann-palota (Miskolc)
Neumann-palota
Neumann-palota
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 11″, k. h. 20° 47′ 28″48.103028°N 20.791011°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 11″, k. h. 20° 47′ 28″48.103028°N 20.791011°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Neumann-palota témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A miskolci Neumann-palota a Széchenyi István utca keleti („alsó”) szakaszának egyik látványos épülete, a Munkácsy és a Széchenyi utca saroképülete, a Lloyd-palotával szemben (Széchenyi István utca 88.). 2000-től helyi védettséget élvez.

Története

[szerkesztés]

Az épület, de még az elődépület története is tele van bizonytalanságokkal. A Munkácsy utca (akkor egyszerűen csak „a köz”) végén a Szinván volt egy malom, emiatt (ráadásul itt folyt össze a Szinva és a Pece) a környéken lévő házak mind megsemmisültek az 1878-as árvízben. A mai 88. számú ház helyén 1884-ben vagy 1895-ben épülhetett egy földszintes, a Széchenyi utcai frontján hattengelyes épület. Az építtető Kovács János telektulajdonos, a tervező és kivitelező pedig Koch Károly miskolci pallér volt. Bonyolítja a helyzetet, hogy egy 1896-ból származó tervleírásban a Neumann-palotára lehet következtetni, ráadásul egy forrás szerint az új kétemeletes épület már 1896-ban várta a beköltözőket. Előkerült azonban egy képeslap, amelyen a földszintes épület még áll, viszont előtte villamosok járnak. Mivel a miskolci villamos csak 1897-ben indult el, a Neumann-palota csak ezután épülhetett fel. Az 1912-es címjegyzék a már álló ház tulajdonosának Neumann József Hermannt tüntette fel, ami azt jelenti, hogy az épület feltehetően a századforduló utáni első évtizedben épülhetett fel, stílusjegyei is erre utalnak. A Neumann-palota nem az 1912-es tulajdonosról kapta a nevét, hanem fiáról, Neumann Adolf (1870–1929) bankár, kamarai elnökről. Az épület földszintjén üzletek voltak, ismert például a sarkon Löwinger Arnold „Király Áruház”-a. 1923-ban a Royal szállóból az emeleti irodákba költözött a Miskolci Kereskedelmi Testület. A Szinvára nyúló szakaszon mészárszékre, fényképészetre, nyári mulatóra vonatkozó adatok vannak. A főutcai szakaszon a 20. század második felében sokáig az Ínyencek boltja és egy Zöldért-bolt, majd a helyén borkóstoló működött. Az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején az épületet felújították, és 1993-ban a Kereskedelmi és Hitelbank ide költözött a Hősök teréről. A Munkácsy utcai szakaszon számos különböző üzlet működik.

Leírása

[szerkesztés]

Az épület sarokház a Széchenyi és a Munkácsy utca nyugati sarkán. Az épület tagozódása mindkét utca felé hasonló, jellegzetessége a sarokrész emeletein kialakított háromnegyed köríves erkélyek, szép szecessziós kovácsoltvas erkélykorlátokkal, illetve a magasra húzott toronysisak. Az épületen további erkélyek is vannak, a Munkácsy utcai oldalon kétszer kettő (mindkét emeleten), a főutcán egy, és csak az első emeleten. A földszintet és az emeletet határozott osztópárkány választja el, a két emelet között pedig az agrafe-os szemöldökpárkány összekapcsolásával képzett vakolatdíszek helyezkednek el. Az épület homlokzatán a késői szecesszió a jellemző, de a sarokrizaliton orientális elemeket is fel lehet fedezni. Az első emeleti ablakok egyenes, a második emeletiek íves záródásúak. A saroktorony két oldalán és a keleti homlokzat felső részén további két helyen keskeny oromfal áll. A felújítás során különösen jól sikerült az épület kéttónusú halványkék színezése.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]