Neményi Ambrus
| Neményi Ambrus | |
.jpg) | |
| A Gyáriparosok Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója | |
| Hivatali idő 1902 – 1904 | |
| A Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke | Chorin Ferenc |
| Előd | nem volt |
| Utód | Hegedüs Lóránt |
| Születési név | Neumann Ambrus |
| Született | 1852. november 15.[1][2] Pécel |
| Elhunyt | 1904. december 13. (52 évesen)[1][2] Budapest VI. kerülete |
| Sírhely | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
| Párt | Szabadelvű Párt |
| Gyermekei | Neményi Erzsébet |
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Neményi Ambrus témájú médiaállományokat. | |
Neményi Ambrus, születési és 1871-ig használt nevén Neumann Ambrus[3] (Pécel, 1852. november 15. – Budapest, Terézváros, 1904. december 13.)[4] politikus, újságíró, Neményi Pál nagybátyja.
Életpályája
[szerkesztés]Neumann Zsigmond kereskedő és Kohn Júlia fiaként született zsidó származású családban. Középiskolai tanulmányai befejeztével Bécsben hallgatta a jogot és államtudományokat és ott Lorenz von Stein (1815–1890) egyik kedvelt tanítványa volt. Ezután két éven át Párizsban a College de France és a Sorbonne tanárainak előadásait hallgatta. Hazatérése után a Budapesti Tudományegyetemen elnyerte doktori oklevelét.
A Pester Lloyd szerkesztőségébe lépve, mint ezen lapnak vezércikkírója, a társadalom számos közhasznú intézményét kezdeményezte. Ekkortól volt a Budapesti Szemlének is munkatársa. 1878-ban írta Rabelais és kora című művelődéstörténeti tanulmányát. 1880-ban adta ki összegyűjtött esszéit két kötetben Kortörténelmi rajzok címen. 1881-ben a főváros törvényhatósági bizottságának lett tagja és mint ilyen főleg az élelmezési és a lakásügyi kérdéseket karolta fel. A lakásügyről a fővárosi képviselőtestület megbízásából nagyobb munkát irt, amely 1884-ben a főváros kiadásában megjelent. Egy későbbi munkája: Parlamenti fegyelem és tekintély (Budapest, 1885) tárgyalja a mentelmi jogot, a klotür (clôture) és az elnök diszkrecionális hatalmának kérdéseit. Az állam és határai (1889) című munkája az államszocialisztikus felfogások terjedését a magyar állami intézményekben mutatja ki. Hasonló irányt követett Demokrácia az irodalomban című tanulmánya. Egy kisebb munkája: A francia forradalom hírlapjai és hírlapírói az Olcsó Könyvtárban jelent meg.
Külföldön jelentek meg: Hungaricae Res, amely a Schulverein üzelmeit leleplezte és annak idején éles polémiára adott alkalmat, 3 kiadást ért; Das moderne Ungarn (Berlin); Die Verstaatlichung der Eisenbahnen in Ungarn (Lipcse); angol, német, francia és amerikai szaklapok is átvették. 1884-ben a szilágycsehi kerületben képviselővé választották. Azóta állandóan tagja volt a képviselőháznak, ahol előbb a közgazdasági és közlekedésügyi, később a pénzügyi bizottságnak tagja és előadója volt és ezen minőségében nagy tevékenységet fejtett ki. A budapesti kereskedelmi kamarának is levelező tagja volt.
Családja
[szerkesztés]Felesége Koppély Terézia (1864–1944)[5] volt, Koppély Adolf és Deutsch Róza lánya, akit 1880. október 17-én Budapesten vett nőül.[6]
Lányai:
- Neményi Erzsébet (1882–1908) újságíró, író. Férje dr. Mezei Pál ügyvéd volt.[7]
- Neményi Berta (1886–1945).[8] Férje Tomor Ernő (1884–1944) főorvos volt.[9] A holokauszt áldozatai.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11161.htm, Neményi Ambrus, 2017. október 9.
- ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ A Belügyminisztérium 1871. évi 29205. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1871. év 2. oldal 1. sor.
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 2029/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Neményi Ambrusné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1880/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 336/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Neményi Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1328/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Neményi Berta halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 240/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Neményi Berta házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 513/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 641. o. Online elérés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938–1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973. (Südosteuropäische Arbeiten 70.)
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
