Ugrás a tartalomhoz

Nefrit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nefrit
Nefrit Lengyelországból
Nefrit Lengyelországból
Általános adatok
KépletCa2(Mg,Fe)5Si8O22(OH)2
Kristályrendszermonoklin
Ásványrendszertani besorolás
Osztály
Azonosítás
Színgyakran átlátszó, világos-sötétzöld, sárga-barna, fehér, szürke, fekete.
Fényüveges vagy zsíros
Keménység6-6.5
A Wikimédia Commons tartalmaz Nefrit témájú médiaállományokat.
Nefritből készült kancsó Ulugbek gyűjteményéből a Calouste Gulbenkian Múzeumban

A nefrit (Ca2(Mg, Fe)5Si8O22(OH)2.[1]) (lapis nephriticus) egy féldrágakő, a kalciumban és magnéziumban gazdag amfibol egy változatának, az aktinolitnak finom szálú, össze-vissza kuszált szövődésű halmazata, tulajdonképpen tömött, rendkívül finoman szálas aktinolitpalának tekinthető. Szabad szemmel szerkezete finoman szemcsésnek vagy tömöttnek látszik.

Tulajdonságai

[szerkesztés]

Egyike annak a két ásványnak, amit jáde néven ismernek (a másik a jadeit). A nefritnek a vele rokon jadeittel együtt fontos kultúrtörténeti szerepe van (lásd: nefrit-kérdés). Míg a nefrit áttetsző, különböző árnyalatú, zöld színű vagy szürkés (néha sárga, barna vagy fehér), csiszolva és simítva kissé zsíros tapintatú, addig a ritkább jadeitben a fekete, vörös, rózsaszín és lila színárnyalatok is előfordulnak. A nefrit nehezen faragható.

Elnevezése

[szerkesztés]

Neve a görög nephrosz (νεφρός = vese) szóból származik, és abból a hiedelemből, hogy az ásvány hatásos vesebántalmak ellen.[2]

Mineralógia

[szerkesztés]

Aktinolit-palák képződésénél, metamorf úton jön létre.

Mitológia

[szerkesztés]

Dél-Amerika és Új-Zéland őslakosai amuletteket és istenképmásokat készítettek belőle.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Gem Reference Guide. Gemological Institute of America (1988). ISBN 0-87311-019-6 
  2. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 102. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források

[szerkesztés]