Nedelkó Döme
| Nedelkó Döme | |
| Született | 1812. október 11. Lugos |
| Elhunyt | 1882. április 27. (69 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos, fogorvos, egyetemi tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nedelkó Döme (Nedelko Demeter, Lugos, Krassó vármegye, 1812. október 11. – Budapest, 1882. április 27.) orvosdoktor, egyetemi tanár, a fogorvosi egyetemi oktatás és szakirodalom úttörője.
Élete
[szerkesztés]Édesapja Nedelko Damaskin rézműves volt. Eleinte a jogi pályára adta magát, ezt azonban csakhamar ott hagyta és Pesten orvostanhallgató lett. 1839-ben orvosdoktorrá avatták, 1840-ben tiszteletbeli pesti tiszti orvos lett. Nemsokára azután Bécsbe ment fogászatot tanulni. Ezen döntésében feltehetőleg nagy szerepe volt annak, hogy az általános orvosi praxisa nem hozott megfelelő jövedelmet számára, és a jobb kilátások reményében a fogorvosi pályára váltott. Bécsben neves professzorok (Carabelli és Sterne) tanítványa volt, 1842-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók II. Nagygyűlésén előadást tartott a fogászat művelésének tudományos alapokra helyezéséről. 1842-ben fogorvosi oklevelet kapott, majd Pesten mint fogorvos telepedett le. 1843-ban az Orvosi Karhoz nyújtott be kérelmet, melyben engedélyt kért a fogászat ingyenes oktatására, 1844-ben jogot kapott a fogászat egyetemi, fizetés és cím nélküli tanítására. A fogászati tanszék felállításának híre az orvosi sajtóban is nagy visszhangot váltott ki, az eseményt az Orvosi Tár hírrovatában ezen szavakkal fogadták: „Hivatalba igtatások. Dr. Nedelko pedig f. hó 15-én igtatott szokott ünnepélyességgel a fogászati tanszékbe, s ezek szerint ezen szaktudományt sem leendnek többé kénytelenek orvos-sebésznövendékeink a külföldön tanulni.”
Nedelko 1844. április 15-én tartotta meg első előadását, tanári megbízása a fogak bonctanára és extractiójára vonatkozott. Tantervéből kitűnik, hogy egyaránt foglalkozott a fogak anatómiájával, élettanával, patológiájával, gyógykezelésével, a fogászati beavatkozások és a fogászati technikák ismertetésével is. Hattyassy Lajos visszaemlékezései alapján Nedelko „majdnem minden évben, félévenkint heti két órás tantárgyban adta elő a fogászatot, legtöbbnyire a Hatvani utcában levő orvosegyetemi épület bonctani tantermében, ritkán saját lakásán tartotta előadásait, melynek tárgyát a fogak bonctana, a fogzás, a fogak betegségei, de kiváltképp az extractio műtéte képezte. Szólt még néha a fogkövek eltávolításáról s felemlítette azon eseteket, midőn a hiányzó fognak műfogakkal való pótlása javalva van. Előadásai a régibb fogászat keretében maradtak, s majdnem kizárólagosan elméletiek voltak… Magángyakorlatában az akkori viszonyok mérve szerint a fogtömést, valamint a műfogászatot is kultiválta, azonban a conservativ fogászatból, valamint a technológiából rendszeres oktatást nem adott. Ezen tanítási viszonyoknak tudható be, hogy tanítványainak száma 5-20 között ingadozott s átlag évenkint 10 beiratkozott hallgatója volt, s így összes, 36 évre terjedő tanári működése alatt mintegy 400 hallgatót részesített fogászati oktatásban…”
Nedelko előadásaival kapcsolatban száj- és fogbetegek részére járóbeteg-rendelést tartott fenn, ez tekinthető a későbbi Fogászati Intézet elődjének.
1878-ban megalapította a Budapesti Fogorvosok Egyletét, melynek Árkövy József volt az első elnöke.
Nedelko Döme 1882 áprilisában, 71 éves korában hunyt el, örök nyugalomra a Kerepesi úti temetőben helyezték. Halála után tanszéke megszűnt, és hivatalosan is törölték. A fogászati tanszéket 35 évvel később Árkövy József indította újra.
Cikkei a Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálataiban (II. 1842. Fogorvosi tudomány); az Orvosi Tárban (1844. I. A fogászat szükségéről és hasznáról).
Munkája
[szerkesztés]- Dissertatio inauguralis physiologico-pathologica de senectute. Pestini, 1839.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Nedelko Döme[halott link]
- Magyar Életrajzi Index
- Magyar életrajzi lexikon