Naumburgi mester

Naumburgi mester
Született	2. évezred
Elhunyt	13. század
Foglalkozása	szobrász építész
A Wikimédia Commons tartalmaz Naumburgi mester témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Naumburgi mester (németül Naumburger Meister, Meister von Naumburg) az 1220-as–1250-es évek között alkotó, ismeretlen szobrász. A németországi gótikus kőszobrászat jelentős művésze volt.

Élete

Életéről semmit nem tudni, neve és személyazonossága nem ismert, emlékezete csupán jellegzetes művészi jegyek alapján beazonosítható szobrain keresztül maradt fenn.

Életműve

Az ismeretlen szobrász minden valószínűség szerint Franciaországban kezdte pályáját, erre utal az 1220-as évekre datálható munkáinak stílusa: az amiens-i székesegyház nyugati homlokzatán található reliefek, és néhány chartres-i, illetve noyoni épületszobrászati elem, amelyek feltűnően hasonlítanak a művésznek nevet adó naumburgi székesegyház kőalakjaihoz.

Ugyancsak a mester korai műveként tartják számon a metzi székesegyház Miasszonyunk-kapujának domborműveit, valamint az egykor a mainzi dóm szentélyrekesztőjét díszítő, bassheimi lovas néven ismert alkotást (Szent Márton és a koldus, 1239 körül, ma bassenheimi plébániatemplom). Feltehetően ez utóbbival egy időben és egy helyen készültek a mainzi egyháztörténeti gyűjteményében őrzött Fej homlokpánttal és Utolsó ítélet című szobrai is.

A naumburgi székesegyház belső terének részlete Ekkehard és Uta donátorok szobraival

A bassenheimi lovas

Az ismeretlen mester, egyúttal a korabeli európai gótika művészetének kiemelkedő alkotása a naumburgi dóm tizenkét donátorszobra, amelyekről az ismeretlen mester a nevét kapta. Az 1240-es években a kórusban kezdték felállítani az adományozó templomalapítók általa készített, életnagyságú szobrait (Ekkehard és Uta, Hermann és Reglindis, Dietrich és Gerburg, Konrad és Berchta, Dietmar, Wilhelm, Timo, Syzzo). A szentélyrekesztő reliefjén található passiójelenet, az ún. Kálvária-csoport alakjait a 13. században szokatlanul valósághű ábrázolás, az érzelmek erőteljes kifejezése jellemzi. Krisztus szenvedő alakja, Szűz Máriának és Keresztelő Szent Jánosnak az ajtófülkékbe állított szobrai drámai arckifejezésükkel, megrázó realizmusukkal új utakat nyitottak a német gótikus szobrászat előtt.

Források

• Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 592. o. ISBN 963-9257-09-5