Nasztaszen
Nasztaszen | ||||||||||||
| ||||||||||||
Prenomen |
Ankkaré | |||||||||||
Nomen |
Nasztaszen | |||||||||||
Apja | Harsziotef (?) | |||||||||||
Anyja | Pelha | |||||||||||
Sírja | Nuri (Nu. 15) | |||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nasztaszen témájú médiaállományokat. |
Nasztaszen (uralkodói nevén Anhkaré) Meroé kusita uralkodója volt i. e. 335–315/310 között. Egy Dongolában talált sztélé szerint édesanyja Pelha királyné volt. Apja talán Harsziotef király.[1]
Említései
[szerkesztés]Nasztaszen ismert sztéléjéről, melyen hosszú életrajzi felirat olvasható, egy ezüst kézi tükör nyeléről (ma Kartúmban, katalógusszám: 1374) és számos usébti-figuráról. A tükörnyél és az usébtik Nuriból, a korszak uralkodóinak temetőjéből került ki, a Nu. 15 piramisból. Nasztaszen volt az utolsó kusita király, akit a napatai királyi temetőben temettek el.
Az 1.63 méter magas gránitsztélét Új-Dongolában találták, ma Berlinben van (katalógusszám 2268). Eredetileg valószínűleg a Dzsebel Barkal-i Ámon-templomban állt. A királyt anyja és felesége kíséretében ábrázolja.
Konfliktusa Hababassal
[szerkesztés]Nasztaszen uralkodása alatt visszavert egy felső-egyiptomi támadást Kús ellen. Emlékművén az egyiptomiak vezérét Kambaszutennek nevezi, ami valószínűleg Hababas nevének helyi változata. Habbas felső-egyiptomi helyi uralkodó volt, aki i. e. 338 körül felkelést vezetett a perzsák ellen. Núbiai hadjárata kudarccal végződött, és Nasztaszen beszámol arról, hogy a győzelemnek köszönhetően jó hajókra és más zsákmányra tett szert.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nastasen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Fage, J.D. & Roland Oliver. The Cambridge History of Africa Volume 2: From C.500 BC to AD1050. Cambridge: Cambridge University Press, 858 Pages. o. (1975). ISBN 0-521-21592-7
- Török László, in: Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II, Bergen 1996, 467-501, ISBN 82-91626-01-4