Naso fageni

Naso fageni
	A hal a természetes élőhelyén
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Acanthuroidei;
Család:	Doktorhalfélék (Acanthuridae);
Nem:	Naso; Lacepède, 1801
Faj:	N. fageni;
Tudományos név
	Naso fageni; Morrow, 1954
Szinonimák
	Cyphomycter cavallo Smith, 1955; Cyphomycter fageni (Morrow, 1954); Rhinodactylus baixopindae Smith, 1957;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Naso fageni témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Naso fageni témájú kategóriát.

A Naso fageni a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a doktorhalfélék (Acanthuridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A Naso fageni az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán nyugati felén fordul elő. Az elterjedése Afrika keleti partmentén Kenyától a mozambiki Bazaruto-szigetekig, továbbá az Aldabra-sziget és a Seychelle-szigetek körül, egészen a Fülöp-szigetekig és Indonéziáig tart. Japán déli részén is észlelték.

Megjelenése

Ez a halfaj legfeljebb 80 centiméter hosszú. A hátúszóján 5 tüske és 24-26 sugár, míg a farok alatti úszóján 2 tüske és 23-25 sugár ül. A teste olivazöldes szürke színű. A felnőtt példányon kis, sötétszürke pettyek vannak; továbbá a felső ajka fölött rövid nyúlvány látható. Testalkata ovális és oldalról lapított.

Életmódja

Trópusi és tengeri hal, amely a korallzátonyokon él. 3-35 méteres mélységekben lelhető fel. A virágállatok között vagy a kavicsos fenék közelében tartózkodik. Magányosan vagy kisebb rajokban úszik.

Felhasználása

Habár kevésbé ismert, mint rokonai, a Naso fagenit a helybéliek ipari mértékben halásszák.

Források

Naso fageni Morrow, 1954 FishBase
Randall, J.E., 1986. Acanthuridae. p. 811-823. In M.M. Smith and P.C. Heemstra (eds.) Smiths' sea fishes. Springer-Verlag, Berlin.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap