Ugrás a tartalomhoz

Naso caesius

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Naso caesius
A hal a természetes élőhelyén
A hal a természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Acanthuroidei
Család: Doktorhalfélék (Acanthuridae)
Nem: Naso
Lacepède, 1801
Faj: N. caesius
Tudományos név
Naso caesius
Randall & Bell, 1992
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Naso caesius témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Naso caesius témájú kategóriát.

A Naso caesius a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a doktorhalfélék (Acanthuridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Naso caesius a Csendes-óceánban fordul elő. Ausztrália keleti partjain, valamint a Csendes-óceán számos szigetének a part menti vizében megtalálható. A következő szigetek környékén lelhető fel: Északi-Mariana-szigetek, Hawaii, Marshall-szigetek, Pitcairn-szigetek, Társaság-szigetek és Új-Kaledónia.

Megjelenése

[szerkesztés]

Ez a halfaj legfeljebb 45,6 centiméter hosszú. A hátúszóján 6-7 tüske és 27-30 sugár, míg a farok alatti úszóján 2 tüske és 28-31 sugár ül. A testszíne a kékesszürkétől a szürkésbarnáig változik. A testén függőleges sávok lehetnek; ezek a sávok példányonként világosabbak, vagy sötétebbek, mint az alapszín. A farokúszója egyszínű. A kopoltyúfedőinek az alsó része világosabb. Az alsó ajak szegélye nem fehér.

Életmódja

[szerkesztés]

Trópusi és tengeri hal, amely a korallzátonyokon él. 15-50 méteres mélységekben lelhető fel. A korall borította és a kavicsos tengerfenéket kedveli, ahol magányosan vagy kisebb rajokban úszik. A tiszta vizű szorosokat és lagúnákat sem kerüli el. Állati planktonnal táplálkozik.

Források

[szerkesztés]