Narvai-víztározó
Narvai-víztározó | |
A tározó duzzasztott vízével táplált Narvai vízerőmű | |
Ország(ok) | |
Elsődleges források |
|
Elsődleges lefolyások | Narva |
Felszíni terület | 105,87 km2 |
Legnagyobb mélység |
|
Tszf. magasság | 24 m |
Települések | Narva, Ivangorod |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 59° 20′, k. h. 28° 10′59.333333°N 28.166667°EKoordináták: é. sz. 59° 20′, k. h. 28° 10′59.333333°N 28.166667°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Narvai-víztározó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Narvai-víztározó (észtül: Narva veehoidla, oroszul: Нарвское водохранилище, magyar átírásban: Narvszkoje vodohranyiliscse) a Narva-folyón Narva és Ivangorod előtt létesített víztározó Észtországban és Oroszországban.
A víztározót az 1950-es évek első felében, a szovjet időszakban építették. Teljes méretét 1956. május 5-én érte el. A tározót a Narvára épített 206 m hosszú és 9,2 m magas gáttal, a folyó vízének duzzasztásával alakították ki. Építésekor 4030 hektár mezőgazdasági területet öntöttek el vízzel és 742 építményt kellett áthelyezni.
A tározó duzzasztott vize működteti az orosz területen található, 125 MW beépített teljesítményű Narvai vízerőművet, valamint hűtővíz-forrásként szolgál az észt területen található Narvai hőerőmű számára. Felszíne 191,4 km², ebből 40 km² Észtországban, a többi Oroszországban található. A tározó legnagyobb mélysége 15 m, átlagos vízmélysége 1,8 m.
A tározó vízét a Narva mellett a Pjussa és a Pjata-folyók is táplálják. A tározó vize a Narván keresztül folyik le a Finn-öbölbe. A tározóban a vízcserélődés intenzív (éves szinten 30-szoros).
A víz élővilágának fő halfajai a csuka, süllő, a bodorka és a keszeg.
Források
[szerkesztés]- Our Waters: Joining Hands Across Borders : First Assessment of Transboundary Rivers, Lakes and Groundwaters, United Nations Economic Commission for Europe, Rainer Enderlein, United Nations Publications, 2007, ISBN 92-1-116972-0, p. 237 Archiválva 2016. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Narvai-víztározó az Eestigiid.ee-n