Narancsvörös kígyógomba

	A narancsvörös kígyógomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan

Narancsvörös kígyógomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Mycaenaceae;
Nemzetség:	Mycena;
Tudományos név
	Mycena acicula; (Schaeff.) P.Kumm. (1871)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Narancsvörös kígyógomba témájú kategóriát.

A narancsvörös kígyógomba (Mycena acicula) a kígyógombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lombos és tűlevelű erdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A narancsvörös kígyógomba kalapja 0,5-1,8 cm széles, alakja először félgömbszerű, amely széles-kúpossá, majd domborúvá szélesedik. Nem higrofán (nedvesen nem sötétedik el). Széle gyengén bordázott, fiatalon begöngyölt, idősen kissé megemelkedhet. Színe narancsvörös, szélénél narancsos-sárgás vagy halványsárga. Felülete fiatalon deres-hamvas.

Húsa vékony, kb. 0,5 mm-nyi. Színe krémszín-sárgás vagy halványnarancs. Szaga és íze nem jellegzetes.

Viszonylag ritkás lemezei tönkhöz nőttek. Színük fiatalon rózsaszínes-krémszín, majd krémszín-sárgák.

Tönkje 1-5 cm magas és 1-2 mm vastag. Alakja karcsú, egyenletesen hengeres, belül üres,. Színe felül citromsárga, némileg áttetsző, felülete hamvas; alul fehéres.

Spórapora fehér. Spórája megnyúlt ellipszoid vagy orsó alakú, sima, vékony falú, mérete 8,5-11,5 x 3-4 µm.

Hasonló fajok

A piros kígyógomba és a narancsos mohakígyógomba hasonlít hozzá.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Lombos és tűlevelű erdőkben él növényi maradványokon, főleg mohával benőtt faanyagon, fakérgen, gallyakon, többnyire egyesével. Májustól októberig terem.

Nem ehető.