Narancsszínű zuzmószövő

Narancsszínű zuzmószövő
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Család:	Kvadrifid bagolylepkefélék (Erebidae);
Nem:	Eilema;
Tudományos név
	Eilema lutarella; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Narancsszínű zuzmószövő témájú médiaállományokat és Narancsszínű zuzmószövő témájú kategóriát.

A narancsszínű zuzmószövő (Eilema lutarella) a kvadrifid bagolylepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában honos lepkefaj.

Megjelenése

A narancsszínű zuzmószövő szárnyfesztávolsága 26-30 mm. Homlokon a csápok között és előtt feketésbarna folt található. Tora sötétsárga, a potroh töve szürkésbarna, a potrohvég és a hím farpamacsa sárga. A hasoldal sárgás, szürkésbarna, rásimuló szőrzettel; lábai sötétbarnák, sárga pikkelycsíkkal; a csáp is hasonló színezetű. Az elülső szárny sárga, aranysárga fénnyel, aa fonák sötét színezete néha gyengén átüt a felszínre. A hátulsó szárny kissé narancsos árnyalatú sárga, töve és a felső szegélye erősen, sötétbarnán behintett, néha akár a szárny közepéig. Az elülső szárny fonákja feketésbarna, a szegélye narancssárga, a hátulsó szárny felső szegélyén csak az erek vannak sötéten behintve. Rojtja sárga.

A szárnyak alapszíne barnás is lehet.

Petéje kerekded, narancsbarna színű.

Hernyója sárgásszürke, hátán fekete vonal húzódik, ennek kétoldalán barnás foltok sora található. Oldalvonala fehér, felső szegélyén sárgás. Szőrzete szürkésbarna. Bábja vörösbarna.

Hasonló fajok

Magyarországon nem él másik, hasonló faj.

Elterjedése

Eurázsiában honos, Észak-Spanyolországtól az Amur-vidékig. A Brit-szigetekről hiányzik. Magyarországon országszerte megtalálható.

Életmódja

Száraz és meleg sziklalejtők, sziklás gyepek, bozótosok, tisztások lakója; a rövid füvű, bokrok nélküli legelőket, gyepeket kerüli.

Évente egy nemzedéke nő fel, imágóival július-augusztusban lehet találkozni. Nappal aktív, különféle virágokon (pl. szurokfű, imola, bogáncsfajok) szívogatják a nektárt. Hernyója a köveken, fakérgen, földön megtelepedett zuzmókkal, kisebb mértékben mohákkal és holt növényi anyagokkal táplálkozik. Hernyóként telel át, majd a következő év júniusában barnásszürke, laza szövedékben bebábozódik.

Magyarországon nem védett.