Narancshasú fűpapagáj

Narancshasú fűpapagáj
	Természetvédelmi státusz
	Súlyosan veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae);
Alcsalád:	Rozellaformák (Platycercinae);
Nemzetség:	Földipapagáj-rokonúak (Pezoporini);
Nem:	Neophema ;
Faj:	N. chrysogaster;
Tudományos név
	Neophema chrysogaster; (Latham, 1790)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Narancshasú fűpapagáj témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Narancshasú fűpapagáj témájú médiaállományokat és Narancshasú fűpapagáj témájú kategóriát.

A narancshasú fűpapagáj (Neophema chrysogaster), korábban aranyhasú papagáj, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó faj.^[1]

Előfordulása

Ausztrália délkeleti területein és Tasmania szigetén honos. Kizárólag a part menti helyeket szereti. Szívesebben él szigeten vagy félszigeten. Szereti a füves területeket és kerüli a nagy kiterjedésű esőerdőket.

Megjelenése

Testhossza 21 centiméter. Nagyobb, mint egy törpepapagáj. A hím és a tojó tollazata különböző. A hím feje, háta és leginkább a szárnyai fényes fűzöld színűek. Torka és a mellkasa homályossárga színű. Hasán található egy narancssárga folt, szeme felett egy világoskék színű csík és szárnya szélén egy sötétebb kék színű sáv. A tojó tollazata unalmasabb, a kék szín halványabb, és a hasán lévő narancssárga folt kisebb. A hím és a tojó a szemei is sötétbarnák, lábai szürkésbarnák.

Életmódja

Táplálékát a földön és a kisebb növésű bokrokon keresi, mely magvakból, gyümölcsökből és bogyókból áll.

Szaporodása

Szaporodási ideje novembertől decemberig tart. Fészkét általában faüregbe készíti. A tojó tisztítja ki és vizsgálja meg az üreget. Fészekalja 4-5 tojásból áll, amit a tojó 23 nap alatt költ ki, és a fiókák mellett van, míg a hím eteti őket. Mikor a fiókák betöltik a 10 napos kort, a tojó is elhagyja napközben a fészket, és segít a hímnek az etetésben. A fiókák a kikelés után 35 napot töltenek a fészekben.

Élet az emberrel

A történelmi feljegyzések szerint ennek a fajnak nagy volt az állománya, de mára már Ausztrália egyik legritkább madara. Az állománya mintegy 200 egyedet foglal magába. Délnyugat-Tasmániában és más kritikus területeken már védett is. El is indítottak egy fogságban tenyésztési programot, de még sok idő kell hozzá, amíg újra nagy állományú fajnak fog számítani.^[2]

Jegyzetek

↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
↑ Stojanovic, Dejan, Fernanda Alves, Henry Cook, Ross Crates, Robert Heinsohn, Andrew Peters, Laura Rayner, Shannon N. Troy & Matthew H. Webb (2018. január 2.). „Further knowledge and urgent action required to save Orange-bellied Parrots from extinction” (angol nyelven). Emu - Austral Ornithology 118 (1), 126–134. o. DOI:10.1080/01584197.2017.1394165. ISSN 0158-4197.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
EUR-Lex - magyar neve
Bird in Backyards.net
Hivatalos magyar neve

Külső hivatkozások

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Olah2022-1] Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.

[2] Stojanovic, Dejan, Fernanda Alves, Henry Cook, Ross Crates, Robert Heinsohn, Andrew Peters, Laura Rayner, Shannon N. Troy & Matthew H. Webb (2018. január 2.). „Further knowledge and urgent action required to save Orange-bellied Parrots from extinction” (angol nyelven). Emu - Austral Ornithology 118 (1), 126–134. o. DOI:10.1080/01584197.2017.1394165. ISSN 0158-4197.

[1]

[2]