Ugrás a tartalomhoz

Napnyugta (Schiele-kép)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Napnyugta (Versinkende Sonne)
MűvészEgon Schiele (1913)
TípusTájkép
Magasság90 cm
Szélesség90,5 cm
MúzeumLeopold Museum
TelepülésBécs

A Napnyugta (Versinkende Sonne) Egon Schiele osztrák expresszionista festő alkotása, amely a bécsi Leopold-múzeum gyűjteményének része.

Schiele azt a pillanatot örökítette meg a festményen, amikor a nap eltűnik a hegyek mögött. Habár még árad némi melegség a távolból, az árnyékok éles kontúrjai már kezdenek feloldódni. A festő fókusza az újra és újra ismétlődő születésen és elmúláson, nem pedig a természet szépségén van. A képből sugárzó melankolikus atmoszféra jellemző a művész tájképeire, amelyeknek olyan egyszerű címeket adott, mint például a Kopasz fák és Nap nélküli tájkép.[1]

A nap és érezhető hiánya ismétlődő motívuma ezeknek a képeknek, mert megjeleníti a ciklikusság gondolatát. Olyan állandó, amely újra és újra eltűnik, majd felbukkan ismét. Szimbóluma az élet körforgásának, olyan elem, amelyhez valamennyi élőlény kapcsolódik. Ennek a folyamatnak a hangsúlyozásával Schiele központi témáját – születés és elmúlás, élet és halál – ábrázolja.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Leopold Museum: Setting Sun. Leopold Museum. Hozzáférés ideje: 2025. január 5.