Nagyszárnyú fátyolkák

Nagyszárnyú fátyolkák
	Evolúciós időszak: Perm - jelen
	Barna recésfátyolka (Sialis fuliginosa)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Csoport:	Fátyolkák (Neuropterida);
Rend:	Nagyszárnyú fátyolkák (Megaloptera); Latreille, 1802
Családok
	vízifátyolka-félék (Sialidae); óriásfátyolka-félék (Corydalidae);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagyszárnyú fátyolkák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszárnyú fátyolkák témájú kategóriát.

A nagyszárnyú fátyolkák (vízifátyolkák, Megaloptera), röviden: nagyszárnyúak az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának egyik rendje, mintegy 300 ismert fajjal.

Származásuk, elterjedésük

Az első, bizonyosan ide sorolható fajok fosszíliái az alsó permből valók. Jóformán a teljes bioszférában előfordulnak (némely, szélsőséges élőhelyek kivételével). Közép-Európában leggyakoribb fajuk a közönséges vízifátyolka (Sialis lutaria).

Megjelenésük, felépítésük

Termetük közepes vagy nagy, testalkatuk erőteljes; testük általában sötét. Fejük széles, prognath jellegű, előre nyúló, rágó szájszervük állkapcsa erős. Összetett szemeik hatalmasak, pontszemeik hiányozhatnak. Csápjuk gyöngysorszerű vagy fonalas, a hímeké fésűs is lehet. Trópusi fajaik között feltűnően nagy termetűek is vannak; némelyik testhossza eléri a 7 cm-t, szárnyainak fesztávolsága akár 17 cm is lehet. A nagy termetű Dél-amerikai fajok rágói sarló alakban görbültek.

Torszelvényeik szabadok, előtoruk zömök. Két pár szárnyuk jól fejlett, erezetük markáns, viszonylag vastag erekkel – ezek a jegyek az ősi, kezdetleges rovarokra emlékeztetnek.

Végtagjaik egyformák, járóláb típusúak, öttagú lábfejízekkel.

A potroh tízszelvényű. Ízekre osztott fartoldalékuk nincs, ehelyett a potroh végén egy hosszú sertékkel borított trichobothris lemez található. A nőstényeken a 9. csatlakozó oldalsó ivarlebeny jól fejlett, és stylust visel.

A lárváknak 7-8 pár potrohlába van, melyek légzőszervként is funkcionálnak, ezek mellett kétoldalt tracheakopoltyúik is lehetnek.

Egyedfejlődésük, életmódjuk

A legősibb holometabolikus rovarok közé tartoznak. Lárvaállapotukat vízben töltik. A ragadozó lárvák 1-4 év alatt fejlődnek ki. A szárazföldön bábozódnak be, szabad bábban, gubót nem szőnek. Báb állapotuk általában rövid. Az imágók rövid, néhány napos életük során sem távolodnak el a víztől. Ekkor általában már nem táplálkoznak, vagy ha igen, akkor virágport, nektárt fogyasztanak.

Források

Papp László (szerk.): Zootaxonómia^{[halott link]}
Alfred Brehm: Az állatok világa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. p. 257–258.
Holometabola: Neuropteroidea

További információk

ITIS szerinti rendszerbesorolás
Tree Of Life Project - Megaloptera Archiválva 2006. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
Recésszárnyú-alkatúak

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap