Ugrás a tartalomhoz

Nagykörút (Szeged)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykörút
Volvo autóbusz a Londoni körúton
Volvo autóbusz a Londoni körúton
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésSzeged
VárosrészAlsóváros, Belváros, Felsőváros, Móraváros, Rókus
Földrajzi adatok
Hossza5,7 km
Elhelyezkedése
Nagykörút (Szeged)
Nagykörút
Nagykörút
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 15′ 41″, k. h. 20° 09′ 00″46.261389°N 20.150000°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 41″, k. h. 20° 09′ 00″46.261389°N 20.150000°E
Térkép

A Nagykörút Szeged egyik legfontosabb útvonala. A Boldogasszony sugárúttól indul, majd Újszegeden a Makai útba torkollik. A Kossuth Lajos sugárút keresztezésétől nyugatra az 5-ös főút, attól keletre a 43-as főút húzódik rajta.

Az 1879-es szegedi nagy árvíz utáni újjáépítés során 700 cm szinten alakították ki, szélességét pedig 38 méterben határozták meg. Részeinek nevét az újjáépítést segítő városokról kapta.

A körút számokban

[szerkesztés]

A körút egyes részeinek hossza (kb.):

A körút történelme

[szerkesztés]

A szegedi árvíz után sugárutak és körutak rendszerét tervezték meg. A nagyobb útszakaszok azon országok fővárosáról kapták a nevüket 1880-ban, amelyek adományokkal segítették Szeged újjáépítését. (Temesvár akkor Magyarország része volt.)

A nagykörút eredeti részei a következők voltak[1]

  • Bécsi körút a Boldogasszony sugárúttól a Szabadkai sugárútig (jelenleg Petőfi Sándor sugárút)
  • Berlini körút (1945 óta Moszkvai körút) a Kálvária utcáig[2]
  • Londoni körút a Mars térig
  • Párizsi körút a Budapesti sugárúttól (jelenleg Kossuth Lajos sugárút) a Csongrádi sugárútig
Két részre bontva a Szűcs utcánál; ettől kezdve jelenleg Berlini körút
  • Brüsszeli körút a Vásárhelyi sugárútig (jelenleg József Attila sugárút)
  • Római körút a Tiszáig (jelenleg Bertalan híd)
  • Temesvári körút Újszegeden

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Traub B. és Tsa: Szeged átnézeti térképe és utcajegyzéke 1920. Sulinet, 1920. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. Péter, László. Szeged utcanevei. Szeged: Szeged Megyei jogú város, 390. o. (1974)